178
éve
Történelem kategória
145
éve
1881 – Merénylet áldozata lett II. Sándor cár Szentpéterváron.
A "Népakarat" anarchista csoport bombamerénylete végzett az uralkodóval.
120
éve
1906 – Meghalt Susan B. Anthony amerika szüfrazsett, aki a nők szavazati jogáért küzdött.
A New York állambeli Rochesterben halt meg. A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a "Women's Right Convention"-t, a mindenkori női jogvédő mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért szállt síkra, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek. Több mutatása
113
éve
52
éve
1974 – Meghalt Barankovics István hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke.
A Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949. évi önfeloszlatásáig. A II. világháborút követő 1947-es országgyűlési választásokat követően pártja a legerősebb ellenzéki erő volt. A Rákosi-rendszer kiépülésével emigrációba kényszerült. Többek között az Ország Útja, a Kis Újság, a Magyar Nemzet, s aHazánk című újságokat szerkesztette. Több mutatása
32
éve
1994 – Budapesten meghalt Benda Kálmán történész, a XV-XVIII. századi magyar és egyetemes történelem kutatója.
Az MTA rendes tagja (1990), a II. oszt. elnöke (1993). A budapesti tudomány egyetem elvégzése után tanár, majd a népfőiskolák előadója volt, a VKM-ben (1941-1942). 1945. és 1949. között a Történelem Tudományi Intézet igazgató helyettese volt, miután elvesztette állását.1 957-ben került vissza az intézetbe. 1988-ban a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, 1990-ben a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke volt. 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem rektora volt. Munkásságának jelentős eredménye volt a művészet történeti, a pedagógia és iskolatörténeti adatok feltárása, feldolgozása. Több mutatása
455
éve
1571 – 30 éves korában meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, a szabad vallásgyakorlás támogatója.
Gyulafehérváron halt meg. II. János néven Magyarország választott királya. Uralkodásának utolsó évében a tordai országgyűlés mondta ki - Európában elsőként -, a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően - 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan a halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása
232
éve
125
éve
1901 – Megszületett Galánthai gróf Esterházy János Csehszlovákia magyar mártír politikusa.
1920-as évek közepén a magyarok visszaszorítását is magába foglaló csehszlovakizmus ellenzékeként lépett a közéletbe. 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, elsőként követelte magyar egyetem felállítását. 1935-ben képviselő a prágai parlamentben. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt alelnöke. A zsidók deportálását előíró törvényt 1942-ben a pozsonyi parlamentben egyedül ő nem szavazta meg. Jó kapcsolatai voltak Horthy kormányzóval, sok üldözöttet segített Magyarországra. Szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen. 1945 tavaszán az új csehszlovák hatóságoktól a magyarság védelmét kérte, tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen. Emiatt elfogták, a Szovjetunióba vitték, tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A vád szerint az általa vezetett szlovákiai magyarság bomlasztotta fel a csehszlovák államot, személyében a magyarságot marasztalták el. Esterházy János gyűlölte az erőszakot, antifasiszta és antikommunista volt. Politikáját magyarsága, keresztény humanizmusa, demokrata volta határozta meg, a 20. század gerinces, önfeláldozó magyar politikusai közé tartozik. Több mutatása
102
éve