33
éve
Történelem kategória
568
éve
1458 – I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok királyává.
Hunyadi idősebb fiát, Lászlót 1457-ben V. László kivégeztette. V. lászló halála után az összegyűlt rendek választották meg. Mátyás uralkodása alatt (1458-1490) kibékült III. Frigyes császárral 1464-ben, hogy visszakapja az 1440-ben elrabolt szent koronát, amellyel megkoronáztatta magát. Politikáját a nyugati irányú törekvések jellemezték. 1485-ben elfoglalta Bécset a III. Frigyes elleni háborúban, és oda tette át székhelyét. Halála után a bárók nem Corvin Jánost (Mátyás törvénytelen fiát), hanem Ulászló cseh királyt hívták meg a trónra. Az így létrejött cseh-magyar unió 1526-ig, a Jagelló-ház uralkodásáig tartott. A Mátyás által meghódított Morvaország és Szilézia visszakerült Csehországhoz, Ausztriát pedig Miksa, III. Frigyes fia foglalta vissza.Az országos méltóságokba saját családja embereit emelte, legfontosabb tanácsadója az atyai barát, Vitéz János váradi püspök lett. Több mutatása
61
éve
1965 – Meghalt Sir Winston Churchill brit államférfi, Nobel-díjas író és költő.
Teljes nevén: Sir Winston Leonard Spencer Churchill Londonban 90 éves korában halt meg. A nagy II. világháborús koalíció miniszterelnöke volt, 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 1900-tól konzervatív alsóházi képviselő volt, majd 1904-ben átpártolt a liberálisokhoz. Fényes politikai karrierje során 1908-ban kereskedelmi miniszterré, 1910-ben belügyminiszterré, 1917-ben fegyverkezési miniszterré, 1918-ban hadügyminiszterré és 1921-ben gyarmatügyi miniszterré nevezték ki. A konzervatívokhoz visszatérve 1940.05.10. és 1945.07.26. között miniszterelnökként és hadügyminiszterként vezette a háborús nagy koalíciót. 1951-től 1955-ig ismét a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Több mutatása
1985
éve
41 – Merényletet követtek el Caligula császár ellen Rómában.
Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula ("katonai csizmácska" - mivel gyermekkorában előszeretettel hordott ilyen lábbelit) római császár 12.08.31-én született, 37-től Tiberius utódaként uralkodott. Caligula császár négy évig tartó rémuralmának egy összeesküvés vetett véget. Hatalomra kerülésekor, kezdetben népszerű volt, de politikai módszerei (a felségsértési perek újrafelvétele), tékozlása, önimádata, amellyel megkövetelte, hogy istenítsék, ellenszenvessé tette az egész Birodalomban. Monarchikus uralomra törekedett. Felháborodást keltett túláradó vonzalma nővérei iránt; Livia Drusillát, akivel vérfertőző viszonyban élt, halála után istennőként tiszteltette. Caligula példaképei az egyiptomi fáraók voltak. Istennek tartotta magát, Jupiterhez hasonlóan vélt cselekedni. Versenyre szólította fel Jupitert, döntsön, kit illet a világuralom. A szellemi dolgok nem érdekelték, legszívesebben a cirkuszi kocsisok és gladiátorok társaságában időzött. Hogy a vérontásban talált gyönyörét kielégítse, a legelőkelőbb polgárokat léptette fel gladiátorokként vagy dobatta a vadállatok elé. Az emberek iránti megvetésére jellemző, hogy a lovát konzultársává akarta megtenni. Sokan őrültnek tartották. Egy alkalommal a Rajnánál állomásozó csapatait elküldte kagylót szedni, így akarta a kibontakozó lázadást megakadályozni. Környezete nem bírta tovább kegyetlenkedései, orvul megölették. A gárda egyik tribunusa meggyilkolta a capitoliumi játékok alatt. Több mutatása
148
éve
1878 – Vera Zaszulics, a modern kor első női terroristája, közvetlen közelről rálőtt Trjepov F. F. tábornokra.
Vera Zaszulics a tábornok nyilvános fogadóóráján annak szentpétervári irodájában követte el tettét, kifejezve egy fogoly megverésével szembeni tiltakozását.Trjepov, aki az uralkodó cár törvénytelen testvére volt, életben maradt. P. A. Alekszandrov, Zaszulics ügyvédje elérte a nő felmentését. Védő beszédében elmesélte a Vera Zaszulics előéletét: szólt a megaláztatásokról és a kínzásokról, amelyeket korábbi letartóztatása és bebörtönzése során szenvedett el. A. F. Koni jogász emlékirataiban, aki a per bírája volt, szerepel néhány verssor, melynek szövege isteni büntetésnek mutatja a terrorista aktust. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Németh Miklós, politikus, aki miniszterelnök volt 1988 és 1990 között.
1971-ben a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen közgazdász oklevelet szerzett, 1977-ig egyetemi gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus, közben 1974-75-ben a Harvard Egyetem ösztöndíjasa volt. 1977-től az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként, 1981-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) gazdaságpolitikai osztályának munkatársaként, 1983-tól osztályvezető-helyetteseként, 1986-tól osztályvezetőjeként dolgozott. 1987-ben az MSZMP KB tagjává, egyúttal gazdaságpolitikai titkárává választották. 1988.11.24-én kinevezték miniszterelnökké. Kormányzása alatt az ország életében rendkívüli változások mentek végbe. Nyugati típusú, a polgári demokrácia kialakulásához vezető átalakulást ígért. Elfogadta az országgyűlés a gyülekezési és egyesülési jogszabályokat, szabályozta a politikai pártok, szervezetek alakításának feltételeit. Az MSZMP KB 1989. februári ülésén elismerte a többpártrendszer jogosultságát, 1956-ot népfelkelésnek minősítette. 1989. májusában átalakította kormányát, határozottabb lépéseket tett a Nyugat és az egyházak felé közeledéshez, a bős-nagymarosi építkezést leállította, engedélyezte Nagy Imre és mártírtársainak eltemetését. Történelmi jelentőségű lépése volt a kelet-német polgárok Nyugatra távozásának engedélyezése Magyarországon keresztül. Október 8-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Horn Gyulával új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. Októberben módosításra került az alkotmány, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, így az Elnöki Tanács megszűnt, a köztársaság elnöki tisztséget az Országgyűlés elnöke töltötte be ideiglenesen. A pártok működéséről szóló törvényt és az új választójogi törvényt elfogadták, határozatot hoztak az Alkotmánybíróság felállításáról. 1990 elején lemondott pártelnökségi tagságáról arra hivatkozva, hogy kormányfői működését nem támogatta eléggé az MSZP. Március 10-én még aláírták a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt, majd következtek a választások. Március 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990-ben független jelöltként bekerült a parlamentbe, de mandátumáról 1991-ben lemondott, miután megválasztották a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökévé. Több mutatása
60
éve
1966 – Indira Gandhit megválasztották India miniszterelnökének.
Az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru lányaként és közeli munkatársaként a kabinetben tájékoztatásügyi miniszter, valamint az Indiai Nemzeti Kongresszus tagja, illetve 1959-től elnöke volt. Lál Bahádur Sásztri miniszterelnök halála után, 1966.01.24-én választották először India miniszterelnök-asszonyává. 1964-ben elhunyt apja mérséklő politikáját kívánta folytatni, szocialista koncepciót képviselt a gazdaságpolitikai kérdésekben. 1975.06.12-én az 1971-es választási visszaélések miatt Uttar Pradesh állam bírósága semmisnek nyilvánította Indira Gandhi parlamenti mandátumát. A miniszterelnöknő fellebbezett a Legfelső Bírósághoz. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett, letartóztatta az ellenzéki politikusokat és bevezette a sajtócenzúrát. Augusztus 6-án a parlament elutasította az Indira Gandhi ellen emelt vádakat, és megszavazta a kormány által beterjesztett alkotmánymódosítást. November 7-én a Legfelső Bíróság felmentette a választási csalás vádja alól. A gazdasági tervezés és a szociális reform területén radikális politikát folytatott, feltűnést keltett például a családtervezés eszközeként általa bevezetett kényszersterilizálás. 1977 márciusában megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Az új miniszterelnök, Morádzsi Deszái bejelentette a visszatérést a jogállamisághoz. 1980.01.14-én ismét Indira Gandhi került hatalomra, és februárban a 22 szövetségi állam közül kilencben feloszlatta a parlamentet. 1984.10.31-én testőrségének két szikh katonája lelőtte a miniszterelnök-asszonyt. A merénylet után fia, a politikában járatlan Radzsiv Gandhi lett az ország új miniszterelnöke. A hinduk és szikhek közötti zavargásokban több mint 1100 ember vesztette életét. A lakosság védelmére a szikhek lakta városnegyedekbe kivezényelték a katonaságot, és kijárási tilalmat rendeltek el. Több mutatása
174
éve
1852 – Lelepleződött az erdélyi összeesküvés.
Kossuth, mielőtt Amerikába ment volna, utasította May Jánost, hogy Makk Józseffel indítsák el Bécs körzetében és Komáromban a forradalmi szervezkedést. Később Makk Józsefet átirányította Erdélybe, hogy az ott tevékenykedő Gál Sándorral működjön együtt. A székelyföldi Habsburg-ellenes összeesküvést leleplezték, Kolozsvárott és más városokban, falvakban tömegesen tartóztatták le az embereket. Makk József sikeresen külföldre menekült. Több mutatása
73
éve
60
éve