Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

167 éve

1859 – Megszületett Henry McCarty, azaz Billy, a kölyök, aki az amerikai vadnyugat egyik legismertebb és legellentmondásosabb alakja volt.

Egyéb nevek: William Antrim, William Harrison Bonney. Főleg ló- és marhatolvajlásból tartotta el magát. Neve a későbbi legendák és történetek révén vált ismertté. New York Cityben született, és fiatal korában árván maradt, a nyugat felé vándorolt, és fiatal korában már kisebb bűncselekményeket követett el. Elsősorban az 1878-as Lincoln Megyei Háború során vált hírhedtté, amikor a két helyi frakció közötti konfliktusban részt vett. Ez idő alatt számos emberölést tulajdonítottak neki, bár az igazságot sok legenda színezte ki. A "Billy the Kid" nevet valószínűleg fiatal kora miatt kapta, hiszen mindössze 21 éves volt, amikor meghalt. Az amerikai kultúra egyik legismertebb alakjává vált. Számos könyv, film, és zenei alkotás dolgozta fel az életét, gyakran romantizálva vagy démonizálva a tetteit. A valóság és a mítosz közötti határvonal az ő esetében különösen elmosódott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1859. 11. 23. Született Történelem

136 éve

1890 – A Het Loo-i kastélyban 72 éves korában meghalt III. Vilmos Hollandia királya és Luxemburg nagyhercege.

Felbomlott a holland-luxemburgi perszonálunió, így Luxemburg függetlenné vált. III. Vilmost halála után tízéves leánya, Vilma követte Hollandia trónján, aki nagykorúságáig anyja, Emma királynő gyámsága alatt maradt. Luxemburg Hollandiához fűződő politikai kapcsolata, valamint a Német Vámszövetséghez tartozás továbbra is megmaradt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1890. 11. 23. Meghalt Történelem

56 éve

1970 – Megkezdődött az MSZMP X. kongresszusa, amelyen az SZKP főtitkára, Leonyid Iljics Brezsnyev is jelen volt.

A kongresszus helybenhagyta a gazdasági intézkedéseket, és az új gazdasági mechanizmus politikájának folytatását a szükséges korrekciókkal. Külpolitikai téren állást foglalt a szovjet-magyar kapcsolatok további szilárdítása és a nemzetközi kapcsolatok szélesítése mellett. Brezsnyev elismerően nyilatkozott Magyarország gazdasági fejlődéséről Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 11. 23. Történelem

176 éve

1850 – Zalatnán megszületett Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.

1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874 és 1876 között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901 és 1906 között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912.04.22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913 tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913.06.10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1850. 11. 24. Született Történelem Magyar