81
éve
Történelem kategória
57
éve
233
éve
1793 – Végetért XVI. Lajos pere, amelyben a trónfosztott királyt a francia forradalom Konventje halálra ítélte.
387 szavazattal 334 ellenében ítélték halálra. A Nemzeti Konvent egyhangúlag elhatározta a monarchia megszüntetését, szeptember 22-én kikiáltotta az I. Francia Köztársaságot, így a forradalomnak sikerült megvalósítania a monarchiából a köztársaságba való átmenetet. XVI. Lajost a harmadik rend üléseinek akadályoztatásával, a Nemzetgyűlés vezetőjének megnyerésével, reakciós minisztérium létrehozásával, szökési kísérlettel, a külföld és a lázadó tartományok felé tanúsított tehetetlen viselkedésével, hanyag magatartással és letartóztatásánál ellenállással vádolták. Halálos ítéletét Maximilien de Robespierre kérte. Az ítéletről több napon át szavaztak, majd 1793.01.21-én a Forradalom terén (Place de la Révolution) lefejezték. Több mutatása
127
éve
320
éve
1706 – Megszületett Benjamin Franklin író, tudós, a villámhárító feltalálója, a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője.
Természetes intellligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett. Pennsylvania kormányzójaként egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az amerikai szabadságharc résztvevője. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. Több mutatása
253
éve
112
éve
1914 – Vízre bocsátották a legnagyobb magyar gyártású csatahajót, a Szent Istvánt.
Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet Szent Istvánról, az első magyar királyról neveztek el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. 1915-ben állították hadrendbe, első és egyben utolsó harci bevetésére 1918. június 9-én éjjel futott ki egy kötelék tagjaként. Hajnalban az olasz Luigi Rizzo korvettkapitány vezette torpedónaszád megtámadta a csatahajót és 500 méterről kilőtte, ami reggelre elsüllyedt. Köszönhetően a gyorsan érkező segítségnek és annak, hogy az Császári és Királyi Haditengerészetnél követelmény volt, hogy a tengerészek tudjanak úszni, a hajó 1087 főnyi legénységéből sokan megmenekültek - 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét. A Szent István egyike annak a kevés hajónak, melyeknek elsüllyesztését filmre vették, a filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel. A Szent István csatahajó roncsa az iszapba fúródva a Premuda-szigettől 9 mérföldnyire, délre 66 méter mélyen nyugszik. A Szent István csatahajó réz névtáblája és más maradványok a pólai múzeumban láthatók. Több mutatása
1631
éve
395 – I. (Nagy) Theodosius halála után a Római Birodalom végérvényesen kettészakadt.
Theodosius, az utolsó összrómai császár, miután meghódította az egész birodalmat, legutolsó rendelkezésével felosztotta két fia, Honorius és Arcadius között. A császárság végleg kettévált Kelet- és Nyugat-Római Birodalomra. A keleti császárság (amelyet Arcadius kapott) székhelye Konstantinápoly (eredeti neve: Bizánc) volt több mint ezer évig. A Nyugat-Római Birodalomé 395-től Milánó, majd 404-től Ravenna volt. Theodosius az Imperium Romanum felosztásával a vándorló germán törzsek ellen akart védekezni, a birodalom szétesését szerette volna megakadályozni, de a hatás ellentétes volt. A Római Birodalom sorozatos vereséget szenvedett, évszázados határait adta fel. A germán népek betörése fenyegette a lassan széthulló birodalmat. Több mutatása
649
éve
1377 – A pápaság 1309 óta tartó avignoni fogsága véget ért. A pápák székhelye a Vatikán lett.
XI. Gergely pápa Avignonból visszaköltözött Rómába, innentől a pápák székhelye a Laterán helyett a Vatikán lett. Több mutatása
558
éve