754
éve
Történelem kategória
496
éve
1530 – Végleges formájában felépült a Kreml III. Vaszilij moszkvai nagyherceg uralkodása idején.
Az 1445-ös tűzvész után III. Iván nagyherceg uralkodása alatt, 1475-ben kezdték el az újra építését. A Kreml a védelmi és hadi funkcióján kívül az orosz ortodox egyházat reprezentálta. Több mutatása
208
éve
101
éve
97
éve
109
éve
1917 – Először hajtottak végre sikeresen harckocsi támadást.
Az első sikeres, nagyszabású és hosszú időre kiható harckocsi bevetés a Cambrai ütközet volt 1917 november 20-án, amikor is a British Tank Corps 474 (!) harcjárművet vetett be. A először 1916. 09. 15-én vetettek be harckocsit (tankot) – a britek a németek ellen. Franciaországban, a Somme-i csata idején történt mindez. Legelőször H. W. Mortimore (captain) irányított egy D1 harckocsit az ellenség felé Delville Wood-nál. Kisvártatva Mark I. típusú harckocsik lendültek támadásba Flers-nél. Bár az akció hatalmas meglepetést okozott – könnyedén áttörték a ledermedt németek vonalait – így sikeresnek nevezhető, a járművek totálisan megbízhatatlannak bizonyultak. A máskor több-ezer tüzérségi lőszer ellövése után emberéletek ezreit követelő lassú áttöréssel szemben brit és kanadai csapatok pillanatok alatt 2 km mélyen benyomultak az ellenséges vonalakba (bár a németek hamar reagálta, és 17-re visszaűzték őket a kiindulási helyzetükbe). A titkokban előkészített támadásra szeptember 11-től 49 tank mozgott lassan előre az ellenséges vonalak felé. Hogy érzékeljük a szerkezetek megbízhatóságát: 17 el sem érte a kiindulási állást, így 22 érkezett meg, amelyek közül további 7 romlott el a támadás pillanatáig – így végül csak 15 (a 49-ből) indult a senki földje felé 15-én reggel. A brit főparancsnok, Sir Alexander Haig a tönkrement harcjárművek megbízhatalansága ellenére felfedezte bennük a lehetőséget, és azonnal 1,000 ilyen harcjárművet rendelt. Érdekesség: Kezdetben a harckocsik személyzetét nem a Szárazföldi haderő, hanem a tengerészet, a Royal Navy biztosította. Több mutatása
62
éve
1964 – Budapesten megindult a forgalom az Erzsébet-hídon.
A híd 1960 óta épült, tervezője Sávoly Pál volt. Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A 20-i megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat, az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette. Több mutatása
110
éve
1916 – Meghalt Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, aki 68 éven keresztül uralkodott.
Schönbrunnban 86 éves korában halt meg. Utódjaként másodfokú unokaöccse, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) lépett a trónra. Ferenc József 68 évig tartó uralkodását a demokratizálódás és a függetlenedési törekvések ellenzése jellemezte, mivel a Monarchia erejének megőrzését csak a korlátlan befolyásában látta. I. Károly, akinek felesége Zita, Bourbon-Pármai hercegnő volt, különbékére törekedett a szövetségesekkel. 1917 márciusában már nyilvánvalóvá vált a Monarchia válsága és kimerültsége. Több mutatása
78
éve
1948 – Meghalt Miklós Béla, aki az 1944-ben Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke volt.
Budapesten harmadik szívrohama következtében, 58 éves korában halt meg. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1910-ben huszárhadnaggyá avatták, 1914-ben felsőbb tiszti tanfolyamot, 1920-21-ben a Hadiakadémiát végezte el. 1910-től a 10. honvéd huszárezredben szolgált, 1914-ben főhadnagyi rangot kapott. 1921-től a Honvédelmi Minisztérium szolgálatára, 1925-től csapatszolgálatra osztották be. 1927-ben került vissza a Honvédelmi Minisztériumba, 1929-ben vitézzé avatták, 1933-ig a kormányzó katonai irodájának helyettes főnöke, majd 1936-ig a berlini magyar követség katonai attaséja volt. 1939-ben vezérőrnaggyá léptették elő, 1941-ben részt vett a Jugoszlávia, majd a Szovjetunió elleni háborúban, altábornagyi rangba került. 1942-ben a kormányzó irodájának főnökévé, főhadsegéddé nevezték ki, 1943-ban előléptették vezérezredessé. 1944. augusztusától az I. magyar hadsereg parancsnoka volt, megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi címet. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után átment a szovjet csapatokhoz, de az I. hadsereg átállását a nyilasok megakadályozták. November elején Moszkvában csatlakozott a fegyverszüneti küldöttséghez és bekapcsolódott a kormányalakítási tárgyalásokba. A szovjet vezetők javaslatára vállalta el az ideiglenes nemzeti kormány elnöki tisztségét. December 23-án fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól, jó kapcsolatot tartott fenn A. Puskin szovjet követtel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökével, K. J. Vorosilovval. December 28-án hadat üzent Németországnak, január 20-án aláírta Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, a náci szervezeteket feloszlatta, a népellenes törvényeket és rendeleteket hatálytalanította, rendeletet hozott a népbíróságok felállításáról. 1945. márciusában elfogadtatta a földreformtörvényt, amely alapvetően változtatta meg a birtokviszonyokat. Fellépett a kommunista irányítás alatt álló rendőrség túlkapásai és visszaélései ellen. Augusztusban kormánya elfogadtatta - a nemzetközi összehasonlításban is - az addigi legdemokratikusabb választójogi törvényt. November 15-én távozott miniszterelnöki tisztségéből, és a megbecsülése jeleként a nemzetgyűlés tagjává választották, aktív politikai tevékenységet már nem folytatott. A kommunista párt egyre erőszakosabb hatalmi törekvéseit aggodalommal figyelte, az 1947. augusztusi országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett a nyíltan ellenzéki Magyar Függetlenségi Párt tagjaként, azonban a Választási Bíróság - a kommunisták nyomására - megsemmisítette a párt képviselői mandátumait, Rajk László belügyminiszter pedig betiltotta a pártot. Ezután teljesen visszavonult a politikai élettől, visszautasította a felajánlott külföldre távozási lehetőséget. Temetésén a kormányt senki sem képviselte. Több mutatása
77
éve