131
éve
Történelem kategória
81
éve
1945 – Megszületett Wilma Pearl Mankiller ("Katonaölő"), az első nő, aki Cherokee indián törzsfőnök lett.
Az oklahomai Tahlequah-ban született. Ő volt az első nő, aki főnökként szolgálta a legfőbb észak-amerikai indián törzset. Wilma vezetékneve, a "Mankiller" ("Katonaölő") egy régi katonai rendfokozat, amelyet falujuk védelmében részt vevő harcosok kaptak. Több mutatása
229
éve
1797 – Megszületett Sojourner Truth amerikai reformer, szónok, aki felszabadított rabszolganő volt.
Felszabadított rabszolgaként az emancipációért és a nők jogaiért szállt síkra.
90
éve
1936 – Németország és Olaszország a Franco-kormányzatot ismerte el törvényes spanyol kormánynak.
Francisco Franco y Bahamonde tábornokot 1936.11.01-jén nevezték ki a spanyol ellenforradalmi erők az állam és a hadsereg vezetőjévé. Az ifjabb Primo de Rivera által szervezett fasiszta Falange egységpártjára támaszkodott, minden más politikai pártot kiiktatott, minden politikai tevékenységet szigorúan ellenőrzött. 1967.09.21-én Luis Carrero Blanco admirálist helyettesévé, majd 1973.06.08-án, miután lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a kormány elnökévé nevezte ki. Luis Carrero Blanco miniszterelnök 1973.12.20-án az ETA baszk szeparatista szervezet bombamerényletének áldozata lett. December 29-én Franco Carlos Arias Navarrót nevezte ki kormányfővé. 1974.07.19-én Franco betegsége miatt az államfői teendőket ideiglenesen Juan Carlos (János Károly) herceg látta el, akitől politikája folytatását várta el. Személyesen nevelte a herceget, politikai elvárásainak megfelelni látszott. Franco diktátor halála után azonban János Károly királyként trónbeszédében bejelentette a demokráciára való áttérést. Több mutatása
50
éve
533
éve
1493 – Kolumbusz Kristóf második utazása során felfedezte Puerto Ricot.
A helyi lakosok Boriquen-(Boriken) néven nevezték a szigetet.
418
éve
1608 – Pozsonyban, a Szent Koronával magyar királlyá koronázzák II. Mátyást.
Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázták az országgyűlés által királlyá választott Mátyás főherceget. A koronázási szertartáskor a drapérián először szerepeltek a piros-fehér-zöld színek. 1557-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermekeként. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben királlyá koronázták. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg 1619-ben, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
134
éve
1892 – A kormányzó Szabadelvű Párt Wekerle Sándor személyében megválasztotta Magyarország első polgári származású miniszterelnökét.
1895.01.14-ig töltötte be tisztségét. Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1870-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte a Pénzügyminisztériumban, 1874-ben miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1877-ben pénzügyi jogból magántanári képesítést szerzett. Tehetségének és kiváló pénzügyi szakismereteinek köszönhetően 1879-ben az elnöki osztály vezetésével bízták meg miniszteri titkárként. 1881-ben miniszteri osztálytanácsos, 1884-ben miniszteri tanácsos lett. Pénzügyi, közgazdasági kérdésekben, államhitel-, vasúti és költségvetési ügyekben gyakran képviselte a Pénzügyminisztériumot. 1887-ben kinevezték pénzügyminiszteri államtitkárrá, jelentős szerepe volt az államadósságok rendezéséről, valamint a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről és a regálé megváltásáról szóló törvényjavaslatok előkészítésében. Az 1887. évi választásokon a Szabadelvű Párt programjával a nagybányai választókerület képviselője lett. 1889. áprilisában megkapta a pénzügyminiszteri tárcát, amelyet Tisza Kálmán bukása után, a Szapáry-kormányban is megtartott. Gróf Szapáry Gyula lemondása után nevezték ki először miniszterelnöknek. Első kormányzása alatt helyreállította az államháztartás egyensúlyát, újjászervezte a pénzügyi közigazgatást, átalakította a pénz- és adórendszert. A mindenkire kiterjedő kereseti adót eltörölte, helyette a progresszivitásra épülő jövedelemadót vezette be. Gazdaságpolitikája eredményeként felgyorsultak a millenniumi előkészületek, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban fejlődött az infrastruktúra. Az agrárágazat problémáit azonban figyelmen kívül hagyta, a nemzetiségekkel szemben erőszakos eszközökkel lépett fel. Amikor a főrendiház elvetette a polgári házassági törvényjavaslatát, 1894.06.01-jén benyújtotta kormánya lemondását, de június 9-én ismét ő lett a miniszterelnök, és - az izraelita vallás egyenjogúságáról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatok kivételével - keresztülvitte egyházpolitikai reformjavaslatait. December 24-én ismét benyújtotta lemondását, majd 1895.01.14-én távozott tisztségéből. 1896.11.30-án az újonnan felállított Közigazgatási Bíróság elnöke és hivatalánál fogva a főrendiház tagja lett, de a napi politikától távol maradt. 1896-tól 1918-ig az Országos Ipartanács elnöki tisztségét is betöltötte. 1906.04.08-án báró Fejérváry Géza darabontkormányának tarthatatlansága után ismét miniszterelnökké nevezték ki a koalíciós kormány élére, valamint a pénzügyi tárcát és rövid ideig a honvédelmi, a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és az igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltötte. Második kormányzása alatt az ipar és a mezőgazdaság érdekeit egyaránt érvényesítette. A parlament ekkor fogadta el Darányi Ignác "derestörvényét" és az iskolatörvényt (Lex Apponyi), amely gróf Apponyi Albert nevéhez fűződött. Nemzeti programjának részeként önálló jegybank felállítását tűzte ki célul. Több hónapos egyeztető tárgyalások után Ferenc József nem volt hajlandó engedni, így a Wekerle-kormány 1909.09.28-án ismét lemondott. Végül 1910.01.17-én távozott tisztségéből és visszavonult a politikai élettől. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1918-ban tiszteleti tagjává választották. Az I. világháború miatti általános válság közepette, IV. Károly 1917.08.20-án ismét kinevezte a kormány élére, így harmadszor is betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, a magyar történelemben egyedülálló módon. E mellett ismét pénzügyminiszter, földművelésügyi miniszter és belügyminiszter is volt egy rövid ideig. Az egyre válságosabb helyzetben többször is felajánlotta lemondását, de IV. Károly nem fogadta el. 1918. október végére már a közeledő összeomlás jelei mutatkoztak, forradalmi jelenetekre került sor a képviselőházban, így beadta lemondását és kormányával együtt távozott a hatalomból. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, és túszként őrizetben tartották a kőbányai gyűjtőfogházban, majd a budapesti Park Szanatóriumban. A forradalmak után már nem vállalt politikai szerepet, 1920-ban az Országos Közművelődési Tanács, 1921-ben a Pénzügyi Tanács elnöke volt. 1891-ben megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1907-ben a Szent István-rend nagykeresztjét. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony, aki a tömbön kívüli államok vezető személyisége volt.
Allahabadban született. Az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru lányaként és közeli munkatársaként a kabinetben tájékoztatásügyi miniszter, valamint az Indiai Nemzeti Kongresszus tagja, illetve 1959-től elnöke volt. Lál Bahádur Sásztri miniszterelnök halála után, 1966.01.24-én választották először India miniszterelnök-asszonyává. 1964-ben elhunyt apja mérséklő politikáját kívánta folytatni, szocialista koncepciót képviselt a gazdaságpolitikai kérdésekben. 1975.06.12-én az 1971-es választási visszaélések miatt Uttar Pradesh állam bírósága semmisnek nyilvánította Indira Gandhi parlamenti mandátumát. A miniszterelnöknő fellebbezett a Legfelső Bírósághoz. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett, letartóztatta az ellenzéki politikusokat és bevezette a sajtócenzúrát. Augusztus 6-án a parlament elutasította az Indira Gandhi ellen emelt vádakat, és megszavazta a kormány által beterjesztett alkotmánymódosítást. November 7-én a Legfelső Bíróság felmentette a választási csalás vádja alól. A gazdasági tervezés és a szociális reform területén radikális politikát folytatott, feltűnést keltett például a családtervezés eszközeként általa bevezetett kényszersterilizálás. 1977 márciusában megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Az új miniszterelnök, Morádzsi Deszái bejelentette a visszatérést a jogállamisághoz. 1980.01.14-én ismét Indira Gandhi került hatalomra, és februárban a 22 szövetségi állam közül kilencben feloszlatta a parlamentet. 1984.10.31-én testőrségének két szikh katonája lelőtte a miniszterelnök-asszonyt. A merénylet után fia, a politikában járatlan Radzsiv Gandhi lett az ország új miniszterelnöke. A hinduk és szikhek közötti zavargásokban több mint 1100 ember vesztette életét. A lakosság védelmére a szikhek lakta városnegyedekbe kivezényelték a katonaságot, és kijárási tilalmat rendeltek el. Több mutatása
221
éve