27
éve
Sport kategória
102
éve
1924 – Befejeződött a nyolcadik újkori Nyári Olimpia Párizsban.
Párizs és Franciaország 1924-ben immár másodszorra rendezhetett Nyári Olimpiát, ami csak különleges esetben szokott előfordulni. A szervezést tekintve az 1900-as Olimpiához képest sikerült szépítenie a francia fővárosnak. Itt már a világháború vesztes országainak sportolói is megjelenhettek, azonban belpolitikai okokból Németország küldöttsége távolmaradt az eseménytől. 45 országból összesen 2956 férfi és 136 női sportoló érkezett, 17 sportág 126 versenyszámában mérték össze erejüket. Az előző Olimpián is diadalmaskodó csodafutó, Paavo Nurmi korábbi három aranyérméhez itt öt újat szerzett, az uszodában pedig mindenki Johnny "Tarzan" Weismüllert bámulta. A magyar csapat összesen két aranyérmet gyűjtött; az egyik első helyezés dr. Posta Sándornak köszönhető kard egyéniben, a másik az agyaggalamb-lövész Halasy Gyulának. Hajós Alfréd úszóbajnok ezen az Olimpián nyert szellemi versenyt, mivel az ő stadiontervét találták a legjobbnak; ezzel ő lett az első sportoló, aki a művészeti olimpián is sikert tudott elérni. Több mutatása
42
éve
1984 – Megkezdődött a huszonharmadik újkori Nyári Olimpia Los Angelesben.
Visszavágásként a moszkvai bojkott miatt, az Egyesült Államokban rendezett játékokra ezúttal a szovjet sportolók nem utaztak ki – de politikai okokból magyarok sem. Így lemaradtunk arról az Olimpiáról, amelyen egyébként rekordszámú sportoló versenyzett. 64 év után először vettek részt az ötkarikás játékokon kínai sportolók, és egyből arattak is, főleg súlyemelésben, tornában, lövészetben, de a női röplabdát is ők nyerték. Ezen az Olimpián vehettek részt először profik; a kosárlabdát így például máris az amerikai profi csapat nyerte, és olyan profi labdarúgók is indulhattak a bajnokságon, akik világbajnokságon még nem szerepeltek. Los Angelesben szerepelt először olimpiai sportágként a szinkronúszás és a ritmikus sportgimnasztika. A mindig nagy nézőközönséget vonzó atlétikai stadion sztárja az akkor 23 éves Carl Lewis volt, a szinesbőrű amerikai sportoló négy aranyérmet is szerzett; ő nyerte a 100 és a 200 méteres síkfutás, a távolugrást és a 400 méteres gátfutást is. Több mutatása
16
éve
45
éve
1981 – Megszületett Fernando Alonso spanyol autóversenyző, 2-szeres Forma 1-es világbajnok.
2005-ben és 2006-ban volt világbajnok.
78
éve
1948 – Megkezdődött a tizennegyedik újkori Nyári Olimpia Londonban; az utolsó Olimpia, amelyen művészeti verseny is volt.
A II. Világháború miatt elmaradt a Tokióba, majd Helsinkibe tervezett 1940-es és a Londonba tervezett 1944-es Olimpia, így a XI. után a XIV. Játékokra került sor 1948-ban a brit fővárosban. A Wembley-stadionbéli megnyitón 59 ország több mint 4000 sportolója vonult fel. A magyarok számára sikerekben és érmekben gazdag volt a londoni Olimpia. Elek Ilona, 12 évvel első olimpiai aranyérme után ismét bajnok lett tőrvívásban. A kardvívók sem szakítottak a jól bevált hagyománnyal; a csapat aranyérme mellett Gerevich Aladár az egyéni aranyat is kiérdemelte. A dobogó legfelső fokára állhatott két ökölvívő: a harmatsúlyú Csík Tibor és a középsúlyú Papp László, és bajnok lett a szupernehézsúlyú bírkózó Bóbis Gyula is. A két magyar aranyatléta a távolugró Gyarmati Olga és a kalapácsvető Németh Imre lett. Ezen az Olimpián lett bajnok a céllövő Takács Károly, valamint talajon a tornász Pataki Ferenc. A magyar küldöttség összesen tíz arany-, öt ezüst- és 13 bronzéremet szerzett. Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Forintos Győző nemzetközi sakk nagymester, nemzetközi versenybíró, szakíró, edző, sportvezető.
XXIV. Egyéni Magyar sakkbajnokság 1968/69 aranyérmes magyar bajnok, sakkolimpián csapatban kétszeres ezüst- és bronz-, háromszoros Budapest-bajnok.Forintos Győző 1968/69-ben két pont előnnyel a második helyezett Portisch Lajos, és négy pont előnnyel a harmadik helyen végzettek előtt magyar bajnoki címet szerzett (6 nagymester játszott ezen a bajnokságon). Több mutatása
94
éve
1932 – Megkezdődött a tizedik újkori Nyári Olimpia Los Angelesben.
Az amerikai kontinensen tartott második újkori Olimpia többek közt a hatalmas olimpiai stadion és a fantasztikus megnyitóünnepség miatt volt emlékezetes. Ezeken túl a szervezés is tökéletes volt, és ezen az Olimpián laktak először olimpiai faluban a versenyzők, igaz, egyelőre csak a férfiak. 37 országból 1281 férfi és 127 női sportoló érkezett a játékokra, 14 sportágban 117 versenyszámban vettek részt. Míg Johnny Weismüller épp csak az előző Olimpián úszta egy percen belül a 100 métert, Los Angelesben már mind a hat döntős egy percen belül úszott. Sajnos a magyarok itt épp nem jeleskedtek az úszószámokban, de összesen így is 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet hoztak haza. Bajnok lett a vízilabdacsapat Komjádi Béla vezetésével, Pelle István tornász műszabadgyakorlata és lólengése is aranyat érdemelt, az ökölvívő Énekes István légsúlyban lett első, a kardozók minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyertek csapatban, egyéniben pedig Jekelfalussy-Piller György állhatott a dobogó legfelső fokára. Több mutatása
54
éve
1972 – Meghalt Kóczán Mór atléta, olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész.
Kocs, 1885. január 8. – Alsógöd, 1972. július 30. Pápán járt gimnáziumba, s itt szerzett lelkészi oklevelet is. A pápai Református Kollégiumban kezdett el sportolni, kiemelkedő eredményei révén először a Budapest Torna Club, majd a Ferencváros atlétája lett. Foglalkozott súlylökéssel, diszkoszvetéssel, gerelyhajítással is. Részt vett az 1908-as londoni-, és az 1912-es stockholmi olimpián, ahol harmadik helyezést ért el. 1914-ben Anglia-, 1916-ban Magyarország nemzetközi bajnoka, 1920-ban Csehszlovákia bajnoka. 1924-ben 40-évesen csehszlovák szinekben vesz részt a párizsi olimpián. 1907-ben Csallóközaranyosra került segédlelkésznek, majd lelkésznek. Csallóközaranyos sportcsarnokát hálából róla nevezték el. A II. világháborút követő években Magyarországra, Göd-re települt, ahol lelkésznek választották. Aktivan részt vett Göd sportéletében, itt élt 1972. július 3-án bekövetkezett haláláig. Több mutatása
117
éve