Július 27.
Liliána névnapja

Július 27.

178 éve

★ Kiemelt esemény

1848 – Megszületett Eötvös Loránd, világhírű fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója, miniszter.

Az író és politikus báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, de Loránd sokkal inkább a természettudományokhoz vonzódott. 1867-től a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és matematikát. 1871-ben tanársegéd, majd hamarosan tanár, Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után pedig a kísérleti fizika professzora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. Tudományos munkásságát legfőképp a gravitáció és földmágnesség témakörében folytatta, legismertebb eredménye az igen precíz és érzékeny torziós-inga megszerkesztése volt. Másik jelentős felfedezése és bizonyítása Eötvös-effektus néven ismert, melynek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Tudományos eredményeiért és tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1894 júniusában kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A mindösszesen hét hónapos minisztersége alatt, négyszáz új népiskolát hozott létre. Munkássága mellett sportemberként és hegymászóként is ismert volt, Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el Cima di Eötvösnek. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Technika Magyar

369 éve

1657 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Lipótot.

III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, vésztörvényszékek felállításával hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett, törvénytelen adókat vetett ki, és birtokelkobzással végződő felségsértési pereket rendeztetett. 1678-tól ismét felkelés bontakozott ki ellene gróf Thököly Imre vezetésével, akinek katonai sikerei és az egyre növekvő ellenállás hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait, néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a kormányzóságot megszüntette, és az országgyűlés újra választhatott nádort. A törökök - kihasználva a meggyengült Habsburg-uralmat - 1683-ban Bécs ellen indultak, de az ostrom Magyarország török hódoltságának összeomlásához vezetett. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. 1687-ben a sikerek hatására a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. I. Lipót azonban a törökök felette diadalát ismét az abszolutizmus felújítására használta fel. 1690-ben véget vetett Erdély önállóságának is, és beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elkeseredés az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703-as tiszaháti felkeléshez vezetett, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben XIV. Lajos francia király és I. Lipót között kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1713). I. Lipót katonai erejét kénytelen volt megosztani, így döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni. Rendkívül vallásos uralkodó volt, a jezsuiták befolyása alatt állt élete végéig. Több nyelven beszélt, Innsbruckban, Olmützben (Olomouc) és Breslauban (Wroclaw) egyetemet alapított, jeles műgyűjtő és zeneszerző volt. 1667-ben megalapította a híressé vált spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, megmerevedett rendszerhez. A szükségszerű változtatásoknak az útjában állt, ebből ellentéte származott az úgynevezett ifjú udvarral, amelynek élén fia, I. József állt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

118 éve

1908 – Megszületett Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.

1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek - falak, ajtók, ablakok - próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Alkotás Magyar

102 éve

1924 – Befejeződött a nyolcadik újkori Nyári Olimpia Párizsban.

Párizs és Franciaország 1924-ben immár másodszorra rendezhetett Nyári Olimpiát, ami csak különleges esetben szokott előfordulni. A szervezést tekintve az 1900-as Olimpiához képest sikerült szépítenie a francia fővárosnak. Itt már a világháború vesztes országainak sportolói is megjelenhettek, azonban belpolitikai okokból Németország küldöttsége távolmaradt az eseménytől. 45 országból összesen 2956 férfi és 136 női sportoló érkezett, 17 sportág 126 versenyszámában mérték össze erejüket. Az előző Olimpián is diadalmaskodó csodafutó, Paavo Nurmi korábbi három aranyérméhez itt öt újat szerzett, az uszodában pedig mindenki Johnny "Tarzan" Weismüllert bámulta. A magyar csapat összesen két aranyérmet gyűjtött; az egyik első helyezés dr. Posta Sándornak köszönhető kard egyéniben, a másik az agyaggalamb-lövész Halasy Gyulának. Hajós Alfréd úszóbajnok ezen az Olimpián nyert szellemi versenyt, mivel az ő stadiontervét találták a legjobbnak; ezzel ő lett az első sportoló, aki a művészeti olimpián is sikert tudott elérni. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

47 éve

1979 – Meghalt Várhelyi Endre basszus operaénekes.

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte, Molnár Imre és Maleczky Oszkár növendéke, 1947–1977 között az Operaház magánénekese volt. Az operajátszás nemzetközileg is elismert, kimagasló énekes-színésze volt, alakításait nagy karakterizáló készség, elmélyült emberábrázolás, derű, olykor szelíd irónia hatotta át. Fontosabb szerepei: Basilio (Mozart: Figaro házassága); Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Kecal (Smetana: Az eladott menyasszony). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

46 éve

1980 – Kairóban 60 éves korában meghalt Mohammed Reza Pahlavi, aki Irán utolsó sahja volt.

Apja, Reza kán alapította a Pahlavi-dinasztiát 1925.10.31-én, miután perzsa sahhá kiáltatta ki magát. 1934-ben országa nevét Perzsiáról Iránra változtatta. 1941.09.16-án a szövetségesek lemondásra kényszerítették a tengelyhatalmak iránti rokonszenve miatt. Fiát jelölték ki utódjául, aki meghirdette Irán új, aktív külpolitikáját. Fő céljaként új piacok szerzését jelölte meg az iráni olaj számára. 1979.01.16-án helyettesítésére egy kormányzótanácsot hozott létre, elhagyta az országot és Egyiptomba, majd Marokkóba utazott. 1979.02.01--jén a száműzetésből visszatért Khomeini ajatollah, az iráni síiták vezére forradalmi kormányt alakított, amely a sah kiszolgáltatását követelte. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem