50
éve
Sport kategória
90
éve
1936 – Hitler megnyitotta a tizenegyedik újkori Nyári Olimpiai Játékokat Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítte az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Bírkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került. Több mutatása
20
éve
2006 – Meghalt Szusza Ferenc válogatott labdarúgó, minden idők egyik leggólerősebb csatára.
Az Újpesti Dózsa játékosa, akiről Újpesten stadiont neveztek el. Több mutatása
31
éve
74
éve
1952 – Befejeződött a magyarok számára legsikeresebb Olimpia: a tizenötödik újkori Nyári Olimpia Helsinkiben.
A finn fővárosban rendezett Olimpián indultak először sportolók Szovjetunió zászlaja alatt, és ezzel megkezdődött az amerikai és a szovjet küldöttségek évtizedeken át tartó monstre párharca. Helsinkiben 69 ország közel 5000 sportolója küzdött 17 sportág 149 bajnoki címéért. A magyarok legsikeresebb Olimpiájukról 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel térhettek haza, amivel az összesített lista harmadik helyén zártak az éremtáblázaton. A sikerek fő helyszíne az uszoda volt, itt lett bajnok Székely Éva, Homonnai Katalin, Gyenge Valéria, a női 4x100 méteres gyorsúszóváltó, valamint (már-már szokás szerint) a vízilabdacsapat. Csermák József kalapácsvető világcsúccsal nyert aranyat, Papp László ökölvívó megvédte Londonban szerzett bajnoki címét, a bírkózószőnyegen Szilvásy Miklós és Hódos Imre jeleskedett. A kardvívók itt is nyertek csapatban és ismét lett egy egyéni arany is (Kovács Pál). A dobogó tetején állhatott még Takács Károly (sportlövészet), Korondi Margit (felemás korlát), Keleti Ágnes (talaj), valamint a férfi öttusa-csapat és a labdarúgó válogatott. Több mutatása
46
éve
1980 – Befejeződött a huszonkettedik újkori Nyári Olimpia Moszkvában.
A szovjetek afganisztáni bevonulása miatt az Egyesült Államok bojkottálta a moszkvai játékokon való részvételt, így ez is csonka rendezvény lett – ennek ellenére az egyik legeredményesebb és legszínpompásabb Olimpia. Nyolcvan ország mintegy 5300 sportolója vett részt a versenyeken, a két hét alatt 37 világcsúcs született, mindenki szívébe zárta a kabalafigura Misa mackót, és itt választották meg a NOB új elnökét: Juan Antonio Samaranchot. A magyar sportolók 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzérmükkel az éremtáblázat hatodik helyén végeztek. A hétből két aranyat bírkózók, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc szereztek. A sportlövő Varga Károly világcsúccsal lett bajnok, Magyar Zoltán tornász csakúgy, mint négy évvel korábban, újra aranyérmes lett lólengésben, az 500 méteres kenu kettes futam után pedig a Foltán László-Vaskuti István páros állhatott a dobogó tetejére. A berlini olimpia óta először lett férfi úszóbajnokunk, Wladár Sándor a 200 méteres hátúszószámban utasította maga mögé a mezőnyt; Baczakó Péter súlyemelő pedig pedig megszerezte a sportág második magyar olimpiai aranyát. Több mutatása
35
éve
37
éve
1989 – Megszületett Jules Bianchi francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta.
Autóversenyzői családból származott, alsóbb kategóriákban többször szerzett bajnoki címet. A Ferrari 2011-ben szerződtette tesztpilótának a Formula-1-be. 2015-ben versenybalesetet követő 9 hónapnyi kóma után halt meg. Több mutatása
18
éve
2008 – Véletlen folytán Heikki Kovalainen finn autóversenyző a Hungaroringen megszerezte egyetlen F1 futamgyőzelmét.
A szinte végig első helyen autózó Felipe Massa Ferrarija három körrel a leintés előtt meghibásodott, így a brazilnak vezető helyről kellett kiállnia. A győzelem pedig Heikki Kovalainen ölébe hullott - az akkor a McLaren-Mercedes színeiben versenyző finn pályafutása egyetlen futamelsőségét aratta a Forma-1-ben. Több mutatása
100
éve