110
éve
Magyar kategória
56
éve
1970 – Meghalt Asztalos Sándor költő, zenekritikus, esztéta.
Asztalos a Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetője volt, emellett pedig a Muzsika c. lap főszerkesztője is. Ismertek és elismertek még a zenészekről írt életrajzai. Több mutatása
37
éve
1989 – Meghalt Galántai Esterházy Pál herceg, aki saját birtokai felajánlásával kezdeményezte a Fertő-tavi nemzeti park kialakítását.
Teljes neve: Galántai Esterházy Pál Mária Lajos Antal. A 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban. A "felszabadulás" után a Rákosi-korszak elején, 1949. február 8-án 15 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték egy koncepciós perben. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, és Nyugatra menekült. Művészetbarát és tudománypártoló volt. Alapítványt hozott létre az orvosi kutatás előmozdítására. A képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festőművészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Személyesen kezdeményezte nemzeti park kialakítását a Fertő ausztriai részén, amihez saját birtokait ajánlotta fel. Több mutatása
19
éve
2007 – Meghalt Forrai Sándor, a székely-magyar rovásírás felélesztője és elterjesztője.
Munkácson született a későbbi tanár, református presbiter. A világ jelenleg ismert legrégibb írásműveltsége a rovás-, más néven ómagyar írás, amelynek felélesztésében, terjesztésében vállalt meghatározó szerepet. Utolsó, végleges ábécéjét 1995-ben alkotta meg. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Pongrácz Péter oboaművész, a Magyar Fúvósötös alapító tagja, egyetemi tanár.
1956-ban került az Operaházba, melynek 25 évig volt oboistája. Játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes tagjaként, valamint a Magyar Fúvósötös alapító tagjaként számos magyar kortárs zeneszerző művét játszotta. Negyven évig volt a Zeneakadémia tanára, tanszékvezetői és rektorhelyettesi posztot is betöltött. Érdemes és Kiváló Művész, valamint a Liszt-díj és a Bartók-Pásztory díj tulajdonosa. Több mutatása
10
éve
2016 – Meghalt Gyula Kosice argentín író, költő, szobrász és teoretikus, a kinetikus szobrászat és a fényművészet egyik úttörője.
Más néven: Fernando Fallik, eredeti neve: Falk Gyula. A MADI művészeti mozgalom egyik elindítója.
4
éve
2022 – 90 éves korában meghalt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere.
Érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere. Munkáiból mély empátia és emberismeret sugárzik, elve volt, hogy filmjei "az ember humánumát fejlesszék, érzelmeket keltsenek".Vegyészmérnökként dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett a kísérleti filmrendezői osztályba a Színművészeti Főiskolára, diplomamunkája dokumentumfilm egy versenyben alulmaradt sportolóról. Filmjeit a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének. Forgatott állami gondozott gyerekekről, drogos fiatalokról, közéleti problémákkról, több generáció együttéléséről, és egy télre ittrekedt gólya és a helybéliek kapcsolatáról. Férjével, Böszörményi Gézával együtt több filmet készítettek, többek között a recski munkatáborról, Faludy György költőről, az ötvenes években halálos ítéleteiről.Számos díjat nyert, ismert és elismert lett az európai filmesek körében, Minden szerdán című filmjében Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt, A csalás gyönyöre zenéjét Ennio Morricone komponálta.Férjével közösen kaptak Kossuth-díjat és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei. Lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat, és dolgozott szülei filmjeiben. Több mutatása
46
éve
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1977-ben vadászpilótaként dolgozott a Gyulaházán született Farkas Bertalan, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978. tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. Több mutatása
981
éve
1045 – Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak.
Az országot hűbérbirtokként kapta vissza. Péter király 1010 körül született Velencében Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István király ismeretlen nevű leánytestvérének gyermekeként. A hatalmát örökletessé tenni akaró Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így anyjával és húgával együtt I. István udvarába menekült. 1031-ben István egyetlen felnőtt kort megért fiának, Imre hercegnek halála után utódául unokaöccsét, Pétert jelölte ki. Fiának tekintette őt, kinevezte a királyi sereg vezérévé. Az ellene lázadó, a trónra jogot tartó rokonait nem tartotta alkalmasnak arra, hogy politikáját folytassák. Vazul herceget elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból. 1038 augusztusában, István halála után Orseolo Péter elfoglalta a trónt. Aktív külpolitikát folytatott: támogatta a bolgárok Bizánc-ellenes felkelését, a cseh fejedelem és a lengyelek függetlenségi törekvéseit, Zárát - amely addig Velencéhez tartozott - sikerült magyar érdekeltséggé tennie. Belpolitikájában Szent István nyomdokait követte, intézkedései hozzájárultak a társadalom feudalizálódásának folyamatához. Székesegyházat építtetett Pécsett dédapja, Szent Orseolo Péter tiszteletére, valamint egyházat alapított Óbudán. Népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak halálos ágyán tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyzte birtokait. 1041-ben Szent István sógora, Aba Sámuel vezetésével elűzték Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik császártól kért segítséget. Abát megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. 1044. július 5-én a Győr közelében fekvő Ménfőnél ütköztek meg. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Szent István koronája a lándzsával együtt a császár zsákmánya lett. III. Henrik Győr bevétele után Orseolo Pétert Székesfehérvárra vitte és a királyi trónra ültette. Győzelme jeléül elküldte a pápának a királyi lándzsát és a koronát is. Bajor törvényeket vezetett be, idegen tanácsadókkal és zsoldosokkal vette körül magát. 1045 pünkösdjén, mivel ingatagnak érezte uralmát, az újra behívott III. Henriknek hűbérbe adta Magyarországot. Az emiatt és az idegenek hatalmaskodása miatt fellázadt főurakat felakasztatta, de így sem tudta elnyomni a lázadást. Csanádon, Gellért püspök székhelyén, 1046-ban a szervezkedő lázadók meghívták a trónra Vazul herceg száműzött fiait. Sereget toboroztak a bevonuló hercegek védelmére, ahol pogánylázadás tört ki Vata vezetésével. Orseolo Péter menekült a lázadók elől, az éppen Itáliába induló III. Henriktől nem remélhetett segítséget, így szeptember közepén Mosonnál feltartóztatták és visszatérésre bírták. Egyes történeti források szerint Zámolynál elfogták, megvakították, majd Székesfehérvárra vitték, ahol belehalt sebeibe. Más forrás szerint azonban vakon élt tovább I. András udvarában és 1059 körül halt meg. A pécsi székesegyházban temették el. Több mutatása
132
éve