126
éve
Magyar kategória
116
éve
1910 – Meghalt Mikszáth Kálmán író (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Szent Péter esernyője).
A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő eleven stílus legnagyobb mestere. Regényeiben híven ábrázolta a nemesi középosztály pusztulását, a dzsentrik világát. Kiemelkedő művei: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Különös házasság; Sipsirica; Akli Miklós; A fekete város; Beszterce ostroma; Szent Péter esernyője. Több mutatása
72
éve
1954 – Meghalt Nóti Károly filmíró és kabarészerző (Lepsénynél még megvolt!).
Salamon Béla színész előadásában híressé vált mondata: Lepsénynél még megvolt!
64
éve
1962 – Meghalt Sennyei Vera színésznő, énekesnő.
Már főiskolásként is szerepelt, majd sorra aratta sikereit a különböző színházakban. Feltűnő szépségű, méltóságteljes megjelenésű, erotikus légkört teremtő színésznő volt, rekedtes, fátyolos hanggal. Sanzonokat egész életében szívesen énekelt.Neki írta Hubay Miklós Melitta szerepét az Egy szerelem három éjszakája című darabjában. 1961-ben érdemes művész kitüntetést kapott. Több mutatása
52
éve
1974 – Meghalt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, kétezer ember megmentője.
1944 márciusától kezdve Raffay Sándor püspök megbízásából elkezdte a zsidó gyermekek szervezett mentését. 1944 karácsonyáig 32 otthonban szervezte meg a gyermekek elhelyezését és ellátását a svájci Vöröskereszt támogatásával. Ezért a tevékenységéért kapta meg 1972-ben a Világ Igaza címet. A Gaudiopolis - Örömváros létrehozója: 1945 szeptemberében – öt hónappal a Magyar Köztársaság kikiáltása előtt – közel nyolcszáz menekült gyermekkel megalapította a „Gyermekköztársaságot” a zugligeti Pax gyermekotthonban. A gyerekek ünnepségeket szerveztek, könyvtárt, énekkart alapítottak. Szakmát tanulhattak, nem volt kötelező a munka, de szívesen dolgoztak a közösségért. A gyerekköztársaságnak alkotmánya volt, és önálló törvénykönyvet is alkottak. Nemzetközi Vöröskereszttől kaptak csak segítséget, 1950-ig sikerült életben tartani az intézményt. A megmentett gyerek egyike Oláh György, későbbi Nobel-díjas tudós volt. Budapesten utca van róla elnevezve. Több mutatása
4
éve
2022 – Meghalt Haumann Péter, Kossuth-díjas színész, rendező, a Hallhatatlanok társulatának örökös tagja (Indul a bakterház, Hókuszpók).
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Pályafutását 1963-ban a debreceni Csokonai Színháznál kezdte, majd tagja volt a pécsi Nemzeti Színháznak, a 25. Színháznak, a József Attila és a Madách Színháznak, 1988-tól a Nemzeti Színháznál dolgozott. Szerepeiből: Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Szókratész (Platón: Szókratész védőbeszéde), Doolittle (Shaw: Pygmalion), Miska (Kálmán: Csárdáskirálynő), Tus Gastrofar George (Eliot-Webber: Macskák), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), filmjeiből: Pesti háztetők, Régi idők mozija, Indul a bakterház, Egészséges erotika, Szürkület, Charlie nénje, Keménykalap és krumpliorr, szinkronszerepei: Safranek (Macskafogó), Hókuszpók (Hupikék törpikék). Több mutatása
2
éve
2024 – Meghalt Lindner András újságíró, a HVG munkatársa.
Elsősorban portrékat készített, mestere volt a riportalanyok szóra bírásának. Komolyzenei és sakk témában is írt.
79
éve
1947 – Megszületett Orbán Zoltán dr újságíró, író.
Újságíró. Hosszú ideig MTV szerkesztő műsorvezetője volt. Jelenleg a Rádió17 főszerkesztője. Több könyv szerzője, tőbbek között ő készítette el Kabáczi Szilárd fotóművésszel a Székesfehérvár-i Vörösmarty Színház első 10 évét bemutató könyvet. Több mutatása
821
éve
1205 – Királlyá koronázták II. Andrást, az első magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie.
1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200. körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV. Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188-89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204. augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. 1235-ben hunyt el, az egresi (ma Románia) kolostorban temették el. Több mutatása
180
éve