62
éve
Magyar kategória
432
éve
1594 – Meghalt Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
A május 19-én, Esztergom ostrománál szerzett sebeibe halt bele. Líráját a szerelem, a vitézi élet, Isten és ember viszonya ihlette. Szerelmes verseit a Júlia- és Coelia-ciklus tartalmazza. Mint végvári katona a latinon, németen és lengyelen kívül, ismerte a török irodalmat is. Itáliai költők nyomán színpadi mű írásával is megpróbálkozott. Több mutatása
134
éve
1892 – Meghalt Lebstück Mária honvéd főhadnagy, aki nőként harcolt 1848-ban, és akinek élettörténetét Jókai Mór jegyezte fel.
Férfiruhában járt és a "Károly" nevet használta. Számos alkalommal sebesült meg, hősiességéért és bátorságáért egyre magasabb rangot kapott. Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte, azonban tiszttársai közbenjárására Kossuth szabadon engedte, visszakapta rangját. A szabadságharc bukása után az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, majd kiutasították Magyarországról. Sok nehézség és megpróbáltatás után Újpesten élt és halt meg, élettörténetét német nyelven Jókai Mórnak mondta el. Budapesten utcanév őrzi emlékét, kardja és katonai öltözete a Hadtörténeti Múzeumban látható, törtétenét 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg a Mária főhadnagy című operettben. Több mutatása
113
éve
101
éve
1925 – Megszületett Miklósy György színművész, szinkronszínész.
Más írásmóddal: Miklósi vagy Miklóssy
79
éve
1947 – Nagy Ferenc távozása után az új koalíciós kormányt Dinnyés Lajos miniszterelnök alakította meg.
A miniszterelnöki tisztséget 1948. 12. 10-ig töltötte be. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezetelnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt. Több mutatása
76
éve
59
éve
57
éve
1969 – Meghalt Benedek Marcell, Kossuth-díjas irodalomtörténész, esztéta, író, műfordító, színházigazgató.
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere. Benedek Elek író fia. Író álneve: Marcellus. Szerkesztője volt az 1927-es Irodalmi lexikonnak és főszerkesztője az 1963–1965-ös három kötetes Magyar irodalmi lexikonnak. Több mutatása
35
éve