78
éve
Magyar kategória
55
éve
1971 – Meghalt Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, író, műfordító.
Baumgarten-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas. Belépett az MKP-ba (1948-tól MDP) és egyik vezéralakja lett az új, Révai József és Horváth Márton irányította irodalompolitikának. 1948-1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1953–1956-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. Egyebek mellett Sztálint, Rákosit, a tervgazdálkodást dicsőítő versei, tanulmányai, műfordításai a legkülönbözőbb lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Sinkó László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas színész, rendező.
Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész.
499
éve
1527 – A Magyarországra bevonuló I. Ferdinánd ígéretet tett a magyar törvények és az Aranybulla megtartására.
Ezt az ígéretet nevezik köpcsényi eskünek.
25
éve
2001 – Meghalt Vásárhelyi Miklós kommunista újságíró, 1956-os elítélt, sajtótörténész, politikus.
1917-ben született. Az SZDSZ-ben politizált, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik alapítója volt.
80
éve
1946 – Kibocsátották a forintot.
Magyarországon a világtörténelem addigi legnagyobb inflációja zajlott le a II. Világháború után. A kezelhetetlenné váló helyzet megoldására bocsátották ki a forintot. Több mutatása
212
éve
1814 – Megszületett Pauer János teológiai doktor, székesfehérvári püspök.
Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban hit- és egyházjog-doktori címet szerzett. 1838-ban szentelték fel pappá. IX. Pius pápa 1854-ben tiszteletbeli káplánjává nevezte ki. A fehérmegyei és városi történelmi és régészeti egylet nemcsak megalakulását, de gyűjteményeinek jelentékeny részét is az ő fáradozásának és bőkezűségének köszöni. A Magyar Nemzeti Múzeumot is több ízben részesítette adományaiban. Könyvgyűjteményét, mely már 1877-ben 10 000 kötetet tartalmazott, haláláig megkétszerezte és püspöki könyvtárrá alakította. Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Munkái többek közt: A szent keresztút tizennégy statióban, A székesfehérvári szegények és betegek intézetének története, A régészeti gyűjtemények jelentősége, Székesfehérvárott koronázott királynők. Több mutatása
142
éve
1884 – Megszületett Mály Gerő örmény származású magyar színművész, komikus.
Eredeti neve: Mály Gergely Árpád. Erdélyben született, a család Aradon élt. Apja tiltása ellenére lett színész, Budapestre költözött. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, játszott a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban és a Pesti Színházban is. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus. 1946-ban elhagyta az országot, s az USA-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Több mutatása
141
éve
1885 – Budapesten megszületett Hevesy György József, Nobel-díjas, Copley-érmes kémikus, a hafnium felfedezője.
Budapesten és Berlinben végzett tanulmányai után Freiburgban szerzett 1908-ban kémikai diplomát Hevesy (Hevesi) György. Ezt követően német, osztrák és angol kutatóintézetekben dolgozva a radioaktivitás területén tett újszerű felfedezéseket, elsősorban a radioaktív izotópok indikátorként (nyomjelzőként) való felhasználásában. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, és Koppenhágában, az Elméleti Fizikai Intézetben folytatta kutatásait. Kollégájával itt fedezte fel a periódusos rendszer 72. elemét, amelyet Koppenhága latin neve után hafniumnak neveztek el. Később dolgozott még Freiburgban és Stockholmban is, kidolgozott módszereinek alkalmazását fokozatosan terjesztette ki a kémia területéről a növény– és állatbiológia, végül a gyógyászat területére. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, végül 1943-ban tüntették ki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért. 1959-ben elnyerte „Az atom békés felhasználásáért” díjat is. Copley-érmet is kapott, amire sokkal büszkébb volt mint a Nobel-díjra. Mert mint mondta - „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek és azok közül is csak ketten (Bohr és Hevesy) kaptak Copley-érmet.” 81 éves korában Freiburgban halt meg, földi maradványait 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
123
éve