40
éve
★ Kiemelt esemény
Május 26.
18
éve
46
éve
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1977-ben vadászpilótaként dolgozott a Gyulaházán született Farkas Bertalan, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978. tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. Több mutatása
981
éve
1045 – Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak.
Az országot hűbérbirtokként kapta vissza. Péter király 1010 körül született Velencében Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István király ismeretlen nevű leánytestvérének gyermekeként. A hatalmát örökletessé tenni akaró Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így anyjával és húgával együtt I. István udvarába menekült. 1031-ben István egyetlen felnőtt kort megért fiának, Imre hercegnek halála után utódául unokaöccsét, Pétert jelölte ki. Fiának tekintette őt, kinevezte a királyi sereg vezérévé. Az ellene lázadó, a trónra jogot tartó rokonait nem tartotta alkalmasnak arra, hogy politikáját folytassák. Vazul herceget elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból. 1038 augusztusában, István halála után Orseolo Péter elfoglalta a trónt. Aktív külpolitikát folytatott: támogatta a bolgárok Bizánc-ellenes felkelését, a cseh fejedelem és a lengyelek függetlenségi törekvéseit, Zárát - amely addig Velencéhez tartozott - sikerült magyar érdekeltséggé tennie. Belpolitikájában Szent István nyomdokait követte, intézkedései hozzájárultak a társadalom feudalizálódásának folyamatához. Székesegyházat építtetett Pécsett dédapja, Szent Orseolo Péter tiszteletére, valamint egyházat alapított Óbudán. Népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak halálos ágyán tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyzte birtokait. 1041-ben Szent István sógora, Aba Sámuel vezetésével elűzték Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik császártól kért segítséget. Abát megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. 1044. július 5-én a Győr közelében fekvő Ménfőnél ütköztek meg. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Szent István koronája a lándzsával együtt a császár zsákmánya lett. III. Henrik Győr bevétele után Orseolo Pétert Székesfehérvárra vitte és a királyi trónra ültette. Győzelme jeléül elküldte a pápának a királyi lándzsát és a koronát is. Bajor törvényeket vezetett be, idegen tanácsadókkal és zsoldosokkal vette körül magát. 1045 pünkösdjén, mivel ingatagnak érezte uralmát, az újra behívott III. Henriknek hűbérbe adta Magyarországot. Az emiatt és az idegenek hatalmaskodása miatt fellázadt főurakat felakasztatta, de így sem tudta elnyomni a lázadást. Csanádon, Gellért püspök székhelyén, 1046-ban a szervezkedő lázadók meghívták a trónra Vazul herceg száműzött fiait. Sereget toboroztak a bevonuló hercegek védelmére, ahol pogánylázadás tört ki Vata vezetésével. Orseolo Péter menekült a lázadók elől, az éppen Itáliába induló III. Henriktől nem remélhetett segítséget, így szeptember közepén Mosonnál feltartóztatták és visszatérésre bírták. Egyes történeti források szerint Zámolynál elfogták, megvakították, majd Székesfehérvárra vitték, ahol belehalt sebeibe. Más forrás szerint azonban vakon élt tovább I. András udvarában és 1059 körül halt meg. A pécsi székesegyházban temették el. Több mutatása
221
éve
140
éve
1886 – Megszületett Al Jolson, litván születésű amerikai énekes, az egyik első "sztár", az első teljes hangosfilm főszereplője.
A dzsesszénekes (The Jazz Singer, 1927), és Az éneklő bolond (The Singing Fool, 1928) című filmek főszereplője.
132
éve
1894 – Megszületett Lukács Pál (Paul Lukas) az egyetlen magyar Oscar-díjas színész, aki Katharine Hepburn, Elvis Presley és James Dean mellett is szerepelt, és Hitchcock is rendezte.
Eredeti nevén: Munkácsi Pál. Az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért, a legjobb férfi főszereplőként kapta az Oscar díjat, és ugyanezért Golden Globe-díjat is. Férfias, eleganciája megjelenése volt. A harmincas években játszott fekete-fehér filmdrámában (Mindenki nője) és romantikus alkotásban (Szigorúan erkölcstelen, a George Cukor rendezte Fiatal asszonyok című drámában, amelyben a női főszerepet Katharine Hepburn és Joan Bennett alakította, Lukács egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is elénekelt, amelynek szövegét ő ültette át németről angolra. Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben) és krimit Alfred Hitchcock rendezésében (Londoni randevú). Játszott kalandfilmben (a Húszezer mérföld a tenger alatt című Verne-regény Walt Disney-féle feldolgozás), zenés vígjátékban (az Acapulcói kalandban többek közt Elvis Presley és Ursula Andress volt a partnere), tévéfilmben (a pályafutását akkor kezdő James Deannel) és televíziós sorozatokban (FBI, Hotel Paradis). Emellett a Broadwayn is ünnepelték Ibsen Nórájának Rank doktoraként. Az 1946-ban bemutatott, Irving Pichel rendezte Temptation című filmnek Robert Capa budapesti születésű világhírű fotós is egyik szereplője volt. Több mutatása
130
éve
1896 – Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
A Dow Jones-index (DJIA, a teljes nevén: Dow Jones Industrial Average), azaz a Dow Jones Ipari Átlag 1896-ban - kidolgozója szerint - az egész részvénypiac állapotát reprezentáló tizenkét részvényre épült, amelyek árait összeadták (akkor ez 491 dollár és 28 cent volt), majd tizenkettővel elosztották (így 41 körüli értéket kaptak), vagyis kezdeti értéke 41 pont volt. A DJIA ársúlyozású részvényindex, csak a részvények árát veszi figyelembe, a részvények számát azonban figyelmen kívül hagyja. Az indexben szereplő részvények körét 1928-ban harmincra emelték, azóta is harminc nagy amerikai iparvállalat (egyebek között a Coca-Cola, az Exxon, a General Electric, a General Motors, a Kodak és a Procter and Gamble) részvényeinek a New York-i tőzsdén jegyzett súlyozott átlagárfolyamát jelzi. A "Dow" népszerűségét nem a pontos reprezentációjának, hanem inkább a tradíciónak köszönheti. Több mutatása
119
éve
1907 – Megszületett John Wayne, Oscar-díjas amerikai színész, a western filmek legendás alakja.
Az Oscar-díjat 1970-ben vehette át A Félszemű c. western filmben nyújtott alakításáért. Oscar jelölést kapott az Iwo Jima fövenye című filmért, és rendezőként is jelölték az Alamo c. filmért. Élete egyik legmegrázóbb és legjobb alakítását utolsó filmjében az 1976-os A mesterlövész c. filmben nyújtotta, ahol egy súlyosan rákbeteg, öreg pisztolyhőst formált meg, aki úgy döntött, hogy egy utolsó nagy párbajban méltó módon vesz búcsút az élettől. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Kádár János, aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
Fiumében (Rijeka) született. Eredeti nevén : Csermanek János Édesanyja, Csermanek Borbála után kapta a nevét, édesapjáról nem tudunk. 1929-ben a polgári iskola elvégzése után, írógépműszerészként szabadult fel Budapesten. Tagja lett a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjának, 1930. szeptemberében belépett a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségébe (KIMSZ) és a Kommunista Pártba (KMP), majd novemberben letartóztatták, bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de rendőri felügyelet alatt állt. 1932-ben bekerült a KIMSZ Északi Kerületi Bizottságába, 1933-ban a Titkárságába, majd ismét letartóztatták és 2 évi fegyházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillagbörtönben töltötte büntetésének második felét, itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással. Miután kiszabadult, pártutasítása 1935-ben belépett az MSZDP Budapest VI. kerületi szervezetébe, 1940-ben a végrehajtó bizottság tagja és az ifjúsági csoport vezetője lett. 1941 tavaszán bekerült a KMP Budapesti Területi Bizottságába, 1942. májusában megválasztották az újjászervezett párt Központi Bizottságának (KB) tagjává, decemberben a KB Titkárság tagja, majd vezető titkára lett. 1943. júniusában, a Komintern megszüntetése után feloszlatta a KMP-t és helyette megszervezte a Békepártot. 1944. márciusában, a német megszállás után vezető szerepet játszott a Magyar Front katonai bizottságának megalakításában. Miközben áprilisban pártutasításra Jugoszláviába indult, ismét letartóztatták a határon mint katonaszökevényt. Nem tudták megállapítani a személyazonosságát, így szökési kísérletért csak 2 évi börtönbüntetést kapott. 1944. novemberében Németországba akarták szállítani, de sikerült megszöknie. Visszatért Budapestre, bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945. januárjában Gerő Ernőtől átvette a KB vezető titkárának tisztségét, majd Budapest helyettes rendőrkapitánya lett. Áprilisban a Központi Vezetőség (KV) Titkárságának tagjává választották, megbízták a káderosztály vezetésével, valamint a Budapesti Területi Bizottság titkára lett, bekerült a Politikai Bizottságba (PB) és a KV Titkárságába is. 1947-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1948. augusztusáig a pártbizottság élén állt, kinevezték belügyminiszterré, de továbbra is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) KV Titkárságának tagja maradt. 1950. májusában az MDP Szervező Bizottságának tagja és a KV párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője lett, júniusban saját kérésére mentették fel belügyminiszteri tisztségéből. 1951. áprilisában letartóztatták és kizárták minden párttestületből, 1952. 12. 26-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. 1954. júliusában szabadon engedték, az MDP Budapest XIII. kerületi, majd a Pest megyei Bizottságának első titkárává nevezték ki, 1956-ban a pártellenzék egyik meghatározó személyiségévé vált. Ismét bekerült a PB-be, valamint a KV titkára lett. 1956. 10. 25-én a párt első titkárává, 28-án a KV Elnökségének elnökévé választották. Nagy Imre kormányának államminisztereként látszólag azonosult a forradalommal. Október 30-án az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Intéző Bizottságának tagja lett. November 2-án Moszkvába vitték, ahol több kommunista ország és a KP vezetői a magyarországi helyzetről tárgyaltak. November 4-én az ország élére állították, Szolnokon megalakította a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-t. A forradalom leverése után kezdetét vette a megtorlás és a forradalom eredményeinek felszámolása. Az új rendszer ellen az egész társadalmat átható ellenállás bontakozott ki, a tüntetésekre és sztrájkokra az új hatalom sortüzekkel válaszolt, bevetette az újonnan szervezett munkásőrséget, bevezették a rögtönbíráskodást, tömeges perek kezdődtek. Egyidejűleg bevezettek "népszerűségszerző" intézkedéseket is: a gyermektelenségi adót eltörölték, a húsvét hétfőt, a karácsony mindkét napját munkaszüneti nappá nyilvánították, stb. Kádár János az 1956-os forradalom leverése óta folyamatosan az MSZMP vezetője, 1956-tól 1958-ig a kormány elnöke, 1961. és 1965. között a minisztertanács elnöke volt. Más keleti tömbhöz tartozó államokkal összehasonlítva, némi belpolitikai szabadságra tett szert az ország, fellazult nemzetközi elszigeteltsége. Visszalépésének oka a Mihail Gorbacsov-féle reformpolitika elutasítása volt. 1988. 05. 23-án váltották le a pártelnöki posztról, helyét Grósz Károly miniszterelnök vette át. Kádár évtizedekig Magyarország politikájának meghatározó egyénisége és irányítója volt. Nagy Imre legfelsőbb bírósági rehabilitásának napján hunyt el. Több mutatása
109
éve
1917 – Megszületett Szörényi Éva, Kossuth-díjas színésznő (A Noszty fiú esete Tóth Marival).
Kiváló művész, Érdemes művész.Születéskori nevén: Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett Bárdy György színész, "Jumurdzsák" (Egri csillagok).
Jászai Mari díjas, érdemes és kíváló művész.Főbb szerepei: Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor Több mutatása
105
éve
103
éve
100
éve
1926 – Megszületett Miles Davis amerikai jazzmuzsikus, komponista, a jazzrock megteremtője.
Teljes nevén: Miles Dewey Davis. Airto Boreira, Chick Corea és John McLaughlin tanítója. Ő vezette be a cool stílust a jazzben, ezzel megteremtve a populárisabb jazzrock műfaját. Legismertebb műve: Birth of Cool. Több mutatása
86
éve
80
éve
1946 – Megszületett Nicola Piovani olasz zeneszerző (Ginger és Fred; Szent Lőrinc éjszakája).
Rómában született. Ismertebb filmzenéi: Szabad, mint a szél; Az élet szép; Itália csókja; Fiorile; Manifesto; Jó reggelt, Babilónia!; Ginger és Fred; Szent Lőrinc éjszakája; Charlotte Sophie, avagy az érzelmek hatalma Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Gálvölgyi János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, parodista, szinkronszínész.
Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.Pályafutását a Révai Nyomdában kemigrafikus fényképészként kezdte. 1968-ban parodista győztese lett a "Ki mit tud?" vetélkedőnek. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, a Thália, majd a Madách Színház tagja. Elsősorban komikus darabokban játszik, rendkívüli népszerűségnek örvend. A Rádiókabaré és a Heti Hetes című tévéműsor rendszeres vendége, saját műsora is van, a Gálvölgyi Show. Műsorvezető a Klubrádióban. Szinkronszínészként is kedvelt, Benny Hill, illetve Harry Klein (Derrick) állandó magyar hangja volt. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Tarlós István mérnök, politikus, Budapest főpolgármestere.
1990 és 2006 között Budapest III. kerülete (Óbuda) polgármestere. 2010 óta Budapest főpolgármestere. 1990-1994 az SZDSZ tagja volt, később független politikus a FIDESZ támogatásával. 2010-ben rövid ideig országgyűlési képviselő volt. Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Pam Grier amerikai színésznő (Jackie Brown, Menekülés Los Angelesből).
Anne Rice: Mindenszentek ünnepe; Csontok; Bill és Ted haláli túrája; Támad a Mars!; Nico; A sikerember
72
éve
1954 – Megszületett Marian Gold német énekes, az Alphaville együttes frontembere (Forever Young).
Eredeti nevén: Hartwig Schierbaum
70
éve
64
éve
1962 – Megszületett Black (valódi nevén: Colin Vearncombe) brit énekes (Wonderful Life).
A Wonderful Life 1986-ban jelent meg, amit egy évvel később újabb kiadás és nagylemez követett. A rádiók ezután kezdték el világszerte játszani a dalt. A lemezen szerepelt a Sweetest Smile is, ami szintén sláger lett. Az énekes nyolc további albumot jelentetett meg Black név alatt, Colin Vearncombe-ként pedig hatot, de a Wonderful Life című album volt a legsikeresebb köztük. Corkban élt feleségével és három fiával. 2016. január 10-én autóbalesetet szenvedett Írországban Cork repülőtere közelében. A súlyos fejsérülései miatt mesterséges kómában tartották, de megmenteni nem tudták. Január 26-án hunyt el. Több mutatása
62
éve
1964 – Megszületett Lenny Kravitz, Grammy-díjas zenész.
Leonard Albert Kravitz. Édesanyja viszonylag elismert színésznő volt, míg apja az NBC csatorna producere, aki zsidó léte miatt elhagyni kényszerült Kijevet. Nevét nagybátyjáról kapta, akit egy bevetés során, 20 évesen meggyilkoltak Koreában. Autodidakta módon tanult zongorázni. 15 éves volt, amikor elhagyta a szülői a házat. Demókkal házalt, de a kiadók azt kérték tőle, hogy változtassa "feketébbre" a zenéjét, melyet nem volt hajlandó megtenni. 1989. szeptember 6-án jelentette meg első albumát. 1990-ben társzerzője lett Madonna "Justify My Love" című dalának. 1998-ban és 2001-ben megjelent albumaiért Grammy-díjat kapott. Több mutatása
60
éve
1966 – Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
Első novellája 1922-ben jelent meg. 1923. és 1926. közöttaz Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben jelent meg első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsváron telepedett le, s az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet vezető alakja lett. Az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadáskörutakat szervezett, többször szerepelt Magyarországon. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja volt. 1935. után politikai nézetei radikalizálódtak, felfogása a népi írókéhoz került közel. Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt. 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel - trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Tehetsége és fantáziája játszi könnyedséggel olvasztotta egybe a tragédiát és komédiát, a misztikumot és a falu józan realizmusát. Regények mellett színpadi műveket is írt, amelyek közül kiemelkedik az Énekes madár című darabja. Több mutatása
60
éve
1966 – Megszületett Helena Bonham Carter angol színésznő (A majmok bolygója, Novocaine).
Londonban született. Nagy Hal; Harcosok klubja; Szoba kilátással; A repülés elmélete; A galamb szárnyai; Frankenstein (1994); Hamlet (1990); Lady Jane Több mutatása
505
éve
1521 – Luther Mártont és tanait elítélte a Worms-i Edictum.
Luther császári menlevéllel érkezett Wormsba, és az országgyűlés előtt bátran megvédte tanait. Amikor a gyűlés szóvivője felszólította a reformátort, így válaszolt: "Mivel császári felséged és ti, kegyelmes urak világos, egyszerű és pontos választ kívántok, megadom. Ez a válaszom: hitemet nem rendelhetem alá sem a pápának, sem a tanácsoknak, mivel a napnál is világosabb, hogy a pápa és a zsinatok sokszor tévednek, és egymásnak ellentmondanak. Ezért hacsak a Szentírásból vett bizonyítékokkal, vagy a legvilágosabb érvekkel, és az általam idézett szakaszok alkalmazásával meg nem győznek, és hacsak így fel nem szabadítják Isten szavának elkötelezett lelkiismeretemet, nem tudom és nem is akarom visszavonni tanaimat, mert a keresztény ember számára veszélyes dolog a lelkiismeretével ellentétesen szólni. Itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen. Ámen." A magas rangú emberek előtt bölcsen, higgadtan viselkedő egyszerű szerzetes sokakra nagy hatást tett, ám nem sokkal Wormsból való távozása után a pápa híveinek sikerült a császárt rávenniük a Luther elleni ediktum kiadására. A rendelet a reformátort Sátánnak bélyegezte. Az állt benne, hogy Luther "maga a Sátán emberi alakban és barátcsuhában". A rendelet kimondta: mihelyt Luther menlevele lejár, intézkedni kell, hogy munkáját megszüntesse. A császár megtiltotta, hogy bárki is befogadja, enni vagy inni adjon neki, szóval vagy tettel, nyilvánosan vagy magánjelleggel segítse vagy támogassa. A parancs úgy hangzott, hogy el kell fogni, bárhol is legyen, és át kell adni a hatóságoknak; híveit szintén börtönbe kell vetni, és vagyonukat el kell kobozni; Luther írásait meg kell semmisíteni; és végül, mindazok, akik e rendelettel ellentétesen merészelnek cselekedni, a rendeletben foglalt ítélet alá esnek. A szász választófejedelem és a Lutherhez legközelebb álló fejedelmek nem sokkal a reformátor távozása után elhagyták Wormsot, és az országgyűlés szentesítette a császár rendeletét. Több mutatása
337
éve
130
éve
78
éve
1948 – Meghalt Szilvássy Karola erdélyi arisztokrata, művészetpártoló, Bánffy Miklós múzsája.
Teljes nevén: kecsetfalvi és cseszelicei báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Karola1876-ban született, a pontos dátum nem ismert.
77
éve
1949 – Megszületett Philip Michael Thomas amerikai sorozat-színész (Miami Vice).
Őrangyalok; Egy csöppnyi napsütés; Extralarge; Grand Theft Auto: Vice City - szinkron
75
éve
1951 – Megszületett dr. Vojnik Mária orvos, politikus, államtitkár, az MSZP alapító tagja.
Országgyűlési képviselő, később a Demokratikus Koalíció Országos Tanácsának tagja.
33
éve
1993 – Meghalt Makrisz Agamemnon görög származású magyar szobrász.
Αγαμέμνων Μακρής, [Agamémnon Makrísz], Μέμος Μακρής [Mémosz Makrísz]
24
éve
11
éve
2015 – Meghalt Elek János újságíró, a magyar híradózás egyik "szellemi atyja".
Elek János az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) német-magyar szakán diplomázott. 1970-től 1990-ig kis megszakítással a Magyar Televíziónál dolgozott riporterként, szerkesztőként, külföldi tudósítóként, a TV Híradó főszerkesztő-helyetteseként. Közben két évig a Népszabadság külpolitikai rovatát vezette. A rendszerváltozás után volt az Európa című hetilap főszerkesztő-helyettese, a TV3 hírigazgatója, az EU Kommunikációs Közalapítvány sajtóirodájának vezetője, a hirszerzo.hu főszerkesztője és az MTI szerkesztője is. Éveken át tanította a leendő újságírókat, egyebek mellett a MÚOSZ újságíró-iskolájában és az ELTE médiaszakán. Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas színésznő, aki közel 50 éven át volt a Vígszínház tagja.
Érdemes és kiváló művész. Balerinának készült, de később a Színművészeti Főiskolán tanult Pártos Géza osztályában, majd egy évadra a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol elsőként Dürrenmatt Fizikusok című tragikomédiájában a fiatal ápolónőt játszotta, majd több mint 70 szerepben állt színpadra, többek között volt Adél Az üvegcipőben, Kata A makrancos hölgyben, Abigail A salemi boszorkányokban, Anna a Platonovban és Roxane a Cyranoban. Több mutatása
20
éve