14
éve
Magyar kategória
5
éve
3
éve
1
éve
2025 – Meghalt Sterbinszky Amália, kézilabdázó. Róla nevezték el a Vasas kézilabdacsarnokát.
A magyar válogatottban 239 mérkőzést játszott. Pályafutása alatt olimpiai bronzérmet, világbajnoki ezüstérmet és három vb-bronzérmet szerzett. 2019-ben róla nevezték el a Vasas SC kézilabdacsarnokát, 2020-ban pedig a 20. század legjobb magyar női kézilabdázójának választották. Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt.
Ravazdon született. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított. 1886. és 1890. között Budapesten kitanulta a betűszedő szakmát a Franklin Társulat könyvnyomdájában, majd beutazta Magyarországot, Ausztriában, Németországban és Svájcban is dolgozott nyomdákban. Megtanult németül, közben kapcsolatba került a szociáldemokrata mozgalommal. Hazatérése után betűszedőként dolgozott, 1900-tól a "Typographia" című nyomdász szaklap szerkesztője és 1908-ig a nyomdászszakszervezet elnöke, 1908-09-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet titkára volt, szerkesztette a "Szövetkezeti Értesítő" című lapot. 1909-től ismét a nyomdászszakszervezet vezetője lett, beválasztották az MSZDP vezetőségébe, valamint az Országos Munkásbiztosító Pénztár elnökségébe. 1919. 01. 19-én bekerült Berinkey Dénes kormányába munkaügyi és népjóléti miniszterként. Elutasította a proletárdiktatúrát, elvetette a pártegyesülést a kommunistákkal és a Tanácsköztársaság kikiáltását, így március 21-én lemondott minden tisztségéről és visszavonult. Az antant bécsi megbízottai biztosították támogatásukról egy leendő demokratikus fordulat esetén. Miután Kun Béla és Rónai Zoltán a Budapesti Munkástanács ülésén bejelentette a Magyar Tanácsköztársaság kormányának lemondását, Peidl Gyulát nevezték ki az új kormány elnökévé, amelyben kizárólag szociáldemokraták foglaltak helyet. Politikájának célja a polgári demokratikus rendszer megteremtése és a magántulajdon visszaállítása volt. A bécsi antantmegbízottak ígérete ellenére kormányát nem ismerték el, a konzervatív körök, a parasztság és a kispolgárság képviselői pedig nem akartak vele együttműködni. A román csapatok eközben kihasználták a magyar hadsereg teljes felbomlását, és gyors ütemben nyomultak előre, augusztus elején már Budapestet is megszállták. Fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett a románokkal, akik súlyos feltételeket támasztottak, de megtárgyalni már nem maradt ideje, mert kormányát ellenforradalmi puccs útján augusztus 6-án megdöntötték. Ezután újra a nyomdászszakszervezet elnöke lett, és az MSZDP újjáalakításában játszott döntő szerepet. Egyre súlyosabb fenyegetések érték a szélsőjobboldal részéről, így november 18-án külföldre menekült. 1921. novemberében tért vissza Budapestre, átvette a nyomdászszakszervezet és az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetését, valamint az MSZDP vezetőségének tagja lett. 1922-től 1931-ig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő és a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt. Az 1931. évi választásokon már nem indult, visszavonult az aktív politizálástól, tisztségei közül csak a szövetkezet vezetését tartotta meg. Több mutatása
85
éve
1941 – Gróf Teleki Pál öngyilkossága után Bárdossy László alakított kormányt.
A miniszterelnöki tisztséget 1942. 03. 09-ig töltötte be. Bárdossy biztosította Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni hadműveletben. Jogi tanulmányait a budapesti, a berlini és a párizsi egyetemen végezte, 1912-ben szerzett jogi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjeként is dolgozott egy ideig. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től miniszteri titkár volt. 1922-ben a Külügyminisztérium sajtóosztályára került, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban miniszteri tanácsossá, 1930-ban követségi tanácsossá nevezték ki, első beosztott tisztviselője lett a londoni magyar követségnek. 1934. októberétől bukaresti magyar követként és meghatalmazott miniszterként vezette a követséget, 1941. 02. 04-én a külügyminiszteri székbe került, majd gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Amikor Jugoszlávia már ténylegesen szétesett, hozzájárulását adta a Délvidék megszállásához. Elhallgatva Molotov szovjet külügyi népbiztos baráti hangú üzenetét, 06. 26-án bejelentette a parlamentben a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A régi határok visszaszerzése érdekében hitt a németek győzelmében. A tengelyhatalmak nyomására decemberben bejelentette, hogy Magyarország és Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot, majd 1942. januárjában német követelésre a keleti frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Belpolitikájára nagy hatással volt Gömbös Gyula jobboldali radikális ideológiája. Beterjesztette a III. zsidótörvényt, amely megtiltotta a házasságot a zsidók és nem zsidók között, "fajgyalázás"-nak minősítette a közöttük fennálló nemi kapcsolatot, ezért büntette, és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúba való belépés és a radikális zsidótörvény miatt szembekerült a konzervatív-nyugatbarát körökkel, akik menesztését követelték Horthytól. 1942. márciusában távozott a kormányfői tisztségből, majd a németbarát szélsőjobboldal egyik vezéralakja, 1943-ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944. májusában szülővárosa, Szombathely országgyűlési képviselőjévé választották, októberben a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában vett részt. 1945. elején Bajorországban telepedett le, áprilisban beutazási vízumot kapott Svájcba. Egy vidéki gyűjtőtáborba került, ahol diplomata útlevelével szabad mozgást követelt magának és családjának, így az igazságügyi és rendőrségi miniszterhez került az ügye. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, az amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították. Október 29-én Népbíróság elé állították háborús bűnök miatt, ahol szellemi fölényességgel, bátran védekezett. November 3-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélték, de a kivégzés előtti napon "kegyelemből" golyó általi halálbüntetésre változtatták az ítéletet. 1946. 01. 10-én végezték ki a Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása
316
éve
1710 – Megszületett Klimo György, Pécsi püspök, az első nyilvános magyarországi könyvtár megalapítója.
Könyvgyűjtő, a tudomány és irodalom pártfogója. Papi pályafutásának csúcsaként, 1751. július 31-én Mária Terézia püspöki méltósággal ruházta fel. Egyetemalapítási szándékának maradandó eredménye lett a tettyei papírmalom és az Engel-féle nyomda létesítése, egy csillagvizsgáló kialakítása, valamint a máig nevét viselő magyarországi első nagy nyilvános könyvtár létrehozása.A püspöki palotában lévő Pécsi Püspöki Könyvtárat tette nyilvánossá 1764-ben. Eredeti tervei szerint egyetemi könyvtárnak alakította ki, mert azt remélte, hogy valamikor újra egyetem létesülhet Pécsett, így abban nem csak vallási könyvek, hanem minden tudományág kötetei megtaláhatók voltak. A könyvtárat 15 ezer kötettel gyarapította, sok, a magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt is létesített a könyvtár mellett. A nyilvánossá tett gyűjteményt kölcsönző könyvtárnak alakította ki, amelynek köteteit diákok, a város polgárai ingyenesen használhatták meghatározott napokon.A könyvtár legnevesebb olvasója Mária Terézia királynő volt, aki Kaunitz kancellár közvetítésével kölcsönzött ki könyveket.Meghalt Klimo György, Pécsi püspök, az első nyilvános magyarországi könyvtár megalapítója. Több mutatása
183
éve
173
éve
1853 – Megszületett Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.
Bécsben született. Zipernowsky gyógyszerészként kezdte pályáját, majd 1878-ban a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, és azonnal meghívást kapott Mechwart Andrástól, hogy szervezze meg a Ganz elektromos osztályát. Eleinte az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott, majd érdeklődése a váltakozó áramok előállítására és felhasználására irányult. Sokoldalú feltaláló volt, a nagyvasutak villamosításának gondolata is foglalkoztatta. Elektrotechnikai szempontból legfontosabb találmánya a Bláthyval és Dérivel közösen szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal felszerelt váltakozó áramú áramelosztó rendszer volt. Több mutatása
143
éve