Április 3.
Buda névnapja

Április 3.

Nagypéntek

Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. A gyász napja, a harangok hallgatnak, az oltárakat letakarják. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal ?írott? is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel Nagypénteken: tojás és hal Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel Húsvétvasárnap sült bárány Húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

102 éve

1924 – Megszületett Marlon Brando amerikai színész (A Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban).

Omahában született. Oscar-díjas, Golden Globe díjas. Ismertebb filmjei: A Keresztapa - Oscar-díj (1973) - Legjobb férfi főszereplő; Lázadás a Bounty-n; Rakparton - Oscar-díj (1955) - Legjobb férfi főszereplő; Golden Globe díj (1955) - Legjobb színész; Julius Caesar; A vágy villamosa; Superman; Apokalipszis most I-II.; Don Juan deMarco; Dr. Moreau szigete. Az Actors' Studioban Erwin Piscator és Stella Adler tanítványaként lépett színpadra 1943-ban, majd Elia Kazan tanítványa volt. 1949-től filmezett, 1959-ben megalapította a Pennabaker produkciót, majd 1960-tól filmrendező is volt. 1954-ben Év Színésze Díjat, majd Arany Kagyló, Golden Globe és Emmy-díjat is kapott, az Oscar-díjakat visszautasította. Szerepeiből: Stanley Kowalski (Williams: A vágy villamosa), A forradalmár (Cocteau: A sasnak két feje van), filmjeiből: Teaház az Augusztusi Holdhoz, Lázadás a Bountyn, Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban, Apokalipszis most. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

467 éve

1559 – Franciaország döntő veresége után II. Henrik francia király aláírta a cateau-cambrésis-i békét.

A békeegyezmény véget vetett az 1557. 06. 07. óta tartó spanyol-francia háborúnak. II. Fülöp spanyol király Franciaország elleni hadjáratával itáliai hegemóniáját akarta megerősíteni. Annak ellenére, hogy felesége, I. (Katolikus) Mária angol királynő nem volt hajlandó belépni a háborúba, Spanyolországnak végül sikerült győzelmet aratnia. A cateau-cambrésis-i békével a franciák végleg lemondtak Itáliát illető igényeikről, de megtartották az angoloktól 1558. 01. 06-án visszafoglalt Calais-t. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

104 éve

1922 – Megszületett Doris Day amerikai énekesnő, színésznő (Jan, az 1959-es "Pizsamajáték"-ban).

Több forrásban a születési dátuma 1924. Az Ohio állambeli Cincinatiban született. Eredeti nevén: Doris Mary Ann von Kappelhoff. A Pizsmajáték eredeti címe: Pillow Talk. Pályafutását a kaliforniai Glendale táncosnőjeként kezdte, 1939-ben a WCPO rádióállomás énekesnője volt. 1948-ban szerződtette a Warner Brothers filmstúdió, 1948-tól 1950-ig az NBC rádióshow-jában lépett fel, 1952-53-ban a CBS televíziótársaság énekesnője volt, 1968. és 1972. között a televízióban szerepelt ("Doris Day-show"). Főbb szerepeiből: "Románc a nyílt tengeren", "Tea két személyre", "A Broadway altatódala", "Az ember, aki túl sokat tudott", "A szerelem alagútja", "Éjféli csapda", "Josie balladája". 1976-ban jelent meg önéletrajza "Doris Day. Az ő hiteles története" címmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő Zene

85 éve

1941 – 61 éves korában meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós.

Az elfogadott történetírás szerint ejlövéssel öngyilkosságot követett el, mert felelősnek érezte magát azért, amiért nem tudta megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban. Tettével figyelmeztetni és felrázni akarta a magyar és nemzetközi közvéleményt. Más elképzelések szerint meggyilkolták.1897. és 1901. között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905. és 1910. között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918. őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919. elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919. májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919. őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920. áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921. márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanusított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938. májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939. 02. 16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939. őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940. decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941. márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését. Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Történelem Magyar

110 éve

1916 – Meghalt Veress Ferenc fényképész és szakíró, a magyar fotótörténet kiemelkedő alakja.

Veress Ferenc 1881-ben először próbálkozott színes fényképek előállítaísával, és 1884-ben már másolókeretben kielégítő levonatokat tudott készíteni színes diapozitívékről. Ő a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtője. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Útjára indította a Fényképészeti Lapok című folyóiratot, amely az első rendszeresen publikált magyar nyelvű fényképészeti szaklap volt. Felvételein Erdély nevezetes személyiségeit és tájait örökítette meg. (Meghalt 1916.04.03) Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Alkotás Magyar

26 éve

2000 – Meghalt Terence McKenna amerikai etnobotanikus, misztikus, pszichonauta, előadó és író.

A pszichedelikumok, növényi alapú enteogének, sámánizmus, metafizika, alkímia, nyelv, filozófia, kultúra, technológia és az emberi tudat eredetének elméleti alapjaival foglalkozott. További lepkéket és egyéb rovarokat gyűjtött és tanulményozott. Egész életében használt különféle tudatmódosító szereket. Határozottan ellenezte a szintetikus drogokat, kizárólag a hagyományos, régi kultúrák által használt szereket és módszereket alkalmazta. 53 éves korában ritka agydaganat következtében hunyt el, és bár feltételezte, hogy betegsége és halála összefügghet a hallucinogén szerek használatával, erre orvosok segítségével saját maga sem talált bizonyítékot. Több könyve magyarul is megjelent. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Irodalom