456
éve
Magyar kategória
142
éve
1884 – Átadták a Keleti pályaudvart Központi Indóház néven.
Az eredetileg Központi Indóháznéven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.
130
éve
111
éve
1915 – Rátóton 72 éves korában meghalt Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt.
1866-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben szolgabíróként kezdte Vas vármegyében, 1868-tól a szentgotthárdi, 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Erélyes és takarékos miniszter volt, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol hírnevet szerzett a szarvasmarha-tenyészetével. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt. 1897 végén, az egyre jobban elmélyülő válság idején ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a Bánffy-kormány bukása után, 1899.02.26-án nevezték ki miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1902-ben megkötötte az új gazdasági kiegyezést az osztrákokkal. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így 1903.06.27-én távozott tisztségéből. 1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek elnöke lett 1910-ig. 1906-tól alkotmánypárti, 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
107
éve
1919 – Megszületett Gencsy Sári szoprán opera-énekesnő.
Születése más források szerint 1924 vagy 1929.
103
éve
1923 – Megszületett Dávid Katalin kétszeres Széchenyi-nagydíjas művészettörténész.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011), 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő, a Nemzet Művésze.
1951-1974-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1974-1991-ig az Új írás főszerkesztője. Első verseskönyve, a Szárnyas csikó 1949-ben jelent meg, majd hamarosan két elbeszélő költeménnyel jelentkezett. A Sántha családa földosztásnak, az Apáma korán elhunyt szülőnek állított emléket, utóbbi művéért 22 évesen Kossuth-díjat kapott. A verseket egyszerű, naiv világszemlélet hatotta át, a szegényeket és a gazdagokat, a betegséget és az egészséget állította szembe. Határozottan vállalta az új kort, ars poeticái is ezt fejezték ki. Tipikus műfaja az életkép. Híresebb művei: Óda a repüléshez (1953); A tékozló ország(1954); A virágok hatalma(1955), A tenyészet országa (életmű gyűjtemény, 1957) Harc a fehér báránnyal (1965). 1973-ban másodszor is Kossuth-díjat kapott. Egy alkalommal Nobel-díjra is fölterjesztették. Az angol kiadás előszavában W. H. Auden korunk egyik legnagyobb versének nevezte a Szarvas-éneket. 1993-ban a Sztrugai Költői Esték Aranykoszorúját is megkapta. Több mutatása
89
éve
52
éve
47
éve