Ma Marcell névnapja van

Magyar kategória

13 éve

2013 – Meghalt Gyarmati Dezső három és félszeres olimpiai bajnok vízilabdázó.

A Nemzet Sportolója, Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat, 2007) tulajdonosa, a Magyar Vízilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke volt. A miskolci születésű sportember volt az egyetlen játékos, aki öt olimpián szerepelt, mind az ötön érmet nyert: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Londonban ezüsöt, Rómában bronzot, ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108-szor szerepelt.A medencében utolérhetetlennek tartották bal kezét. Húsz évesen világválogatott volt, aminél nagyobb elismerés nem létezett. Aktívan részt vett az '56-os forradalom eseményeiben, majd New Yorkba ment, 1958-ban azonban visszatért. A sportolástól 2 évre eltiltotta a hatalom, ekkor segédmunkásként dolgozott. 1976-tól szövetségi kapitány és a később olimpiai bajnok csapat edzője lett, így saját magát 3 és félszeres olimpiai bajnoknak tartotta. Edzői diplomája előtt művészettörténész végzettséget is szerzett az ELTE-n. Edzőként külföldön is dolgozott, a redszerváltás után politikai szerepet is vállalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2013. 08. 18. Meghalt Sport Magyar

2 éve

2024 – Meghalt Mihályfi Imre, Balázs Béla-díjas filmrendező, tanár, a Magyar Televízió örökös tagja (Sellő a pecsétgyűrűn).

Érdemes és kiváló művész. Győrben született. 1953 és 1957 között a Hunnia Filmgyárban, majd 1957-től a Magyar Televízióban dolgozott. Első játékfilmje (a lipcsei perrel foglalkozó Vacsora a Hotel Germániában) még élőben ment le a tévében, alig két héttel Nagy Imre kivégzése után. Később aztán felvétel is készült belőle. Jelentősebb filmjei a Sellő a pecsétgyűrűn, a Menekülés a börtönbe (ami 1962-ben elnyerte a Cannes-Eurovízió nagydíját), az Iván Iljics halála, A gyáva, A megközelíthetetlen, A közös bűn, a Vendégség és az Elveszett paradicsom, és sorozatokat is készített, ilyen például az Őrjárat az égen, az Appassionata vagy A Szórád-ház. Kiemelkedő színészekkel dolgozott, játszott filmejiben Básti Lajos, Latinovits Zoltán, Kálmán György, Várkonyi Zoltán, Szabó Tünde, Halász Judit, Kállai Ferenc, Venczel Vera, Huszti Péter, Szakácsi Sándor, Páger Antal. Több mutatása

Teljes esemény 0

2024. 08. 18. Meghalt Film/Média Magyar

11 éve

2015 – Megvalósult az Angliai Magyar Egyesült Média, a legnagyobb magyar média közösség az Egyesült Királyságban.

Pillinger-Kerepesi Zoltán egyesített több kisebb médiaszolgáltatót, az Angliai Magyar Rádiót, a HunTime programajánlót, a legnagyobb adatbázist az Angliai Magyarok Térképes Szaknévsorát és a MiZU? kétnyelvű nyomtatott magazint. Ehhez a csatlakozott az Aberdeeni Magyarok Közösségi Portál. A médiaközösség a több mint 350 000 fős magyar közösségnek készít médiatartalmat. Több mutatása

Teljes esemény 0

2015. 08. 18. Magyar

112 éve

1914 – Megszületett Baróti Lajos labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Négyszer vezette világbajnoki döntõbe válogatottunkat, 1958-ban, 1962-ben, 1966-ban, 1978-ban.Eredeti nevén: Kratochfill Lajos. 1914. augusztus 19-én született Baróton, amely akkor még Magyarországhoz tartozott, ma Románia. Futballistaként a Szegedi AK-ban és a gyõri ETO-ban szerepelt, két alkalommal pályára lépett a magyar válogatottban is. 1956-ban edzõi képesítést szerzett, 1957-ben pedig mesteredzõnek választották. Edzõi pályafutása Gyõri Vasas ETO, a Bp. Postás, a Vasas, az Újpesti Dózsa, a Wacker Innsbruck, Benfica. Két ország szövetségi kapitánya volt: Magyarország és Peru.2000-ben az Európai Labdarúgó Szövetség életműdíjjal tüntette ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1914. 08. 19. Született Sport Magyar

82 éve

1944 – Nagyváradon megszületett Knézy Jenő sportújságíró.

1944. augusztus 19-én született Nagyváradon. Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán 1969-ben szerzett diplomát.1962-től a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben dolgozott, 1969-től a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár üzemmérnöke volt. A hatvanas években ifjúsági válogatott kosárlabdázó volt. Ezt követően sportújságíróként dolgozott, harmincegy évet töltött a Magyar Televízió sportosztályán riporterként, főmunkatársként, rovatvezetőként, illetve főszerkesztőként. Állandó kommentátora volt a nyári, illetve téli olimpia eseményeinek, labdarúgó világ- és Európa-bajnokságoknak, válogatott és nemzetközi kupamérkőzéseknek csakúgy, mint számtalan hazai bajnoki összecsapásnak. Társszerzője volt az 1979-ben megjelent "Foglalkozásunk: sportriporter" című könyvnek. 1993 és 1997 között a kosárlabda szövetség társelnöke, 1997-től a Magyar Sportújságírók Szövetségének alelnöke volt. 2003 májusában a Magyar Televízió főmunkatársaként életműdíjat vehetett át az MTV elnökétől. Medgyessy Péter kormányfő javaslatára Mádl Ferenc köztársasági elnök ugyancsak 2003 májusában a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta Knézy Jenőnek "több évtizedes, kimagasló sportújságírói és sportriporteri pályafutásáért". Súlyos betegség után, 2003 június 17-én, kedden 18 óra 40 perckor érte a halál. Több mutatása

Teljes esemény 0

1944. 08. 19. Született Sport Magyar