91
éve
Magyar kategória
76
éve
1950 – Meghalt dr. Merényi Scholtz Gusztáv orvos-vezérőrnagy, a Repülőorvosi Vizsgáló és a Véradó Központ lapítója.
Posztumusz altábornagy. A repülés élettani hatásaival foglalkozott. Nevéhez fűződött a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet és az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megalapítása.1950-ben koncepciós perbe fogták és halálra ítélték, kivégezték, majd 1956. október 13-án újratemették. Teljes rehabilitációja csak 1990-ben történt meg. Több mutatása
66
éve
51
éve
1975 – Meghalt Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenegyűjtő.
szerbül: Тихомир Вујичић
37
éve
34
éve
439
éve
1587 – Báthory István választott lengyel király halála után a svéd Vasa-család tagját, III. Zsigmondot választották királlyá.
Báthory István 1586.12.12-én halt meg. III. Zsigmond, III. János svéd király fia 1592.11.17-től 1598-ig Svédország királya is volt. II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt az 1386 óta uralkodó Jagelló-dinasztia férfiága. Lengyelország választókirálysággá alakult, nemesi köztársasággá, élén a királlyal, akinek hatalma korlátozott. Az első választott királyuk Valois Henrik volt, aki bátyja, IX. Károly halála után elhagyta Lengyelországot, hogy Franciaország királya legyen. 1575.12.14-én Báthory István erdélyi fejedelmet választották lengyel királlyá, aki 1576.05.01-jén feleségül vette Krakkóban Annát, II. Zsigmond Ágost leányát. Több mutatása
33
éve
943
éve
1083 – Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Több mutatása
35
éve