Október 12.
Ma Miksa névnapja van

Magyar kategória

201 éve

1825 – Meghalt báró Müller Ferenc József, osztrák származású kémikus, ásvány- és földtan tudós, a tellúr és a turmalin felfedezője.

Teljes nevén: Reichensteini Müller Ferenc József báró. A bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz került bányamérnöknek, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett, majd bányatanácsos volt Erdélyben. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányák vezetőjévé nevezte ki, 1798-tól pedig Bécsben az erdélyi főbányahivatal igazgatójaként dolgozott 20 éven át. 1778-ban Tirolban ő fedezte fel a turmalin nevű drágakövet, 1783-ban Erdélyben pedig a tellur-aranyércet. Az opál egy nemét, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek. Több mutatása

Teljes esemény 1

1825. 10. 12. Meghalt Tudomány Magyar

90 éve

1936 – Gömbös Gyula halála után az új kormányt Darányi Kálmán alakította meg.

1938.05.14-ig volt a miniszterelnök. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1909-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornokaként kezdte, majd segédfogalmazói állást kapott a Belügyminisztériumban. 1910-től főszolgabíró, majd főjegyző volt Fogaras vármegyében. 1914 és 1917 között az orosz és a román fronton teljesített katonai szolgálatot a 13. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként. 1917. júliusától az 1918. évi "őszirózsás" forradalomig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be, utána visszavonult a közélettől. 1920-ban Győr és Komárom vármegye, valamint Győr város kormánybiztosa, 1923-tól 1927-ig főispánja volt Győr és Komárom, Moson, majd Győr-Moson-Pozsony vármegyének. 1927-ben az Egységes Párt programjával képviselővé választották a magyaróvári választókerületben. 1928. márciusától 1935. januárig miniszterelnökségi államtitkár volt, 1931-től haláláig a balatonfüredi választókerület országgyűlési képviselője. 1935. januárjában földművelésügyi miniszter lett Gömbös Gyula kormányában, és az új erdőtörvényt, a cselédtörvényt és a hitbizományok reformját kezdeményezte, valamint a telepítésről szóló törvénycikkek elfogadtatását. 1936. májusától - Gömbös miniszterelnök betegsége miatt - ügyvezető kormányfő volt, majd Gömbös halála után hivatalosan megkapta a miniszterelnöki tisztséget. 1937. februárjától májusig a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte, 1936 és 1938 között a Nemzeti Egység Párt vezére volt. Betiltotta Szálasi Ferenc nyilas pártját, Szálasit és a másik szélsőjobboldali mozgalom - a kaszáskeresztesek - vezérét, Böszörményi Zoltánt pedig bíróság elé állíttatta és börtönbe juttatta az államrend elleni felforgató tevékenység vádjával, valamint megtisztította a kormánypártot Gömbös fanatikus híveitől. A bel- és külpolitikát egyaránt a konzervatív körök elvárásainak megfelelően próbálta formálni. 1937. novemberi németországi látogatása után politikájában látványos szélsőjobboldali nyitás következett be, amit Ausztria bekebelezése Németországba még fel is erősített. Közismerten németbarát politikusokat hívott a kormányába, tárgyalásokat kezdett a nyilas mozgalmak vezetőivel, akiknek képviselői mandátumokat és fontos állami tisztségeket ígért. 1938. márciusától a Németországgal való egyre szorosabb együttműködést hangoztatta, felgyorsította az I. zsidótörvény munkálatait. A Horthy Miklós kormányzó mögött álló konzervatív körökkel megromlott a kapcsolata, majd ellenségessé vált. A Szálasival folytatott tárgyalásainak kitudódása után benyújtotta lemondását és távozott a miniszterelnöki tisztségből. 1938. októberében tért vissza a politikai életbe, az első bécsi döntés előkészületében már közreműködött, december 5-én pedig a képviselőház elnökévé választották. Az 1939. májusában alakult Magyar-Német Társaság elnöke lett. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1936. 10. 12. Történelem Magyar

51 éve

1975 – A Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotába költözött.

A magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. A Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. 2012. február 29-ével a Magyar Nemzeti Galéria beolvad a Szépművészeti Múzeum szervezetébe. Korabeli híradó az eredeti megnyitóról: https://www.youtube.com/watch?v=FqjYfGdvB_Q Több mutatása

Teljes esemény 0

1975. 10. 12. Magyar