51
éve
Magyar kategória
50
éve
1976 – Meghalt Holló László, Kossuth-díjas magyar festő.
Az alföldi iskola egyik jeles képviselője. Művészetszemléletében a Munkácsy tradíciót és a nagybányai iskola hagyományait követte. A 19. és 20. század fordulóján élő művészeti irányzatok eredményeit is hasznosította az alföldi emberek és tájak megjelenítésében. Több mutatása
40
éve
39
éve
1987 – Meghalt Schwott Lajos grafikus, karikaturista.
Névvariáns: Schwotty
25
éve
2001 – Meghalt Bod László festő.
Elekfy Jenő tanársegédje volt az akvarell szakon. 1949-1954 között az Állami Bábszínház igazgatója volt. A Mednyánszy Társaság és a DunapArt Művészeti Egyesület alapító tagja és első elnöke. Budapesten élt és dolgozott. Több mutatása
106
éve
988
éve
1038 – Esztergomban meghalt I. (Szent) István, Magyarország első királya.
975 körül született, egyes források szerint 975, mások szerint 969 a születés éve. A független törzsfők (Koppány, Ajtony, Gyula) leverésével létrehozta az ország politikai egységét, megkezdte az egyház és az állam szervezetének kiépítését. I. (Szent) István király uralkodása alatt az országot tíz egyházmegyére osztotta, Esztergomot és Kalocsát érseki székhellyé tette. Az egyházi és a világi vagyon védelmében törvényeket hozott, elrendelte az egyházi tizedet és bajor mintára pénzt veretett. Fiának, Imre hercegnek - nyugati mintára - megírta "Intelmei"-t. Utódai uralkodását (1077-ig) a német befolyás elleni küzdelem és az új államrend megszilárdítása jellemezte. 1083-ban szentté avatták, ő lett Magyarország védőszentje. Több mutatása
1626
éve
400 – Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony: A Boldogságos Szűz Mária neve a katolikus magyarok ajkán, a Nagyasszony változata. A Nagyboldogasszony szóban a nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal. A Kisboldogasszony, Mária születésére és a kicsi Máriára. Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p. a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1951). Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben már az 5. sz. elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak v. elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. sz: a K-i egyh-ban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Ny-on a 7. sz-tól terjedt el, s a 8. sz-tól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955: oktávát csatoltak hozzá. 1950: az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát 2003: a Szeplőtelen Fogantatás (dec. 8.) napja mellett a másik kötelező Mária-ünnep. Forrás: Magyar Katolikus lexikon Több mutatása
437
éve
1589 – Megszületett Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
A Báthory család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján. 1608. március 5-én a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczit és megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erdély hatalmát Havasalföld, Moldva és a lengyel királyság megszerzésével akarta növelni. Havasalföld elleni támadásával azonban magára haragította a törököket, míg erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta és fővárosát, Szebent megszállta. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthory kiverte az országból. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított Báthory ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Több mutatása
196
éve