Ma Marcell névnapja van

Magyar kategória

55 éve

1971 – Meghalt Lukács Pál (Paul Lukas) az egyetlen magyar Oscar-díjas színész, aki Katharine Hepburn, Elvis Presley és James Dean mellett is szerepelt, és Hitchcock is rendezte.

Eredeti nevén: Munkácsi Pál. Az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért, a legjobb férfi főszereplőként kapta az Oscar díjat, és ugyanezért Golden Globe-díjat is. Férfias, eleganciája megjelenése volt. A harmincas években játszott fekete-fehér filmdrámában (Mindenki nője) és romantikus alkotásban (Szigorúan erkölcstelen, a George Cukor rendezte Fiatal asszonyok című drámában, amelyben a női főszerepet Katharine Hepburn és Joan Bennett alakította, Lukács egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is elénekelt, amelynek szövegét ő ültette át németről angolra. Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben) és krimit Alfred Hitchcock rendezésében (Londoni randevú). Játszott kalandfilmben (a Húszezer mérföld a tenger alatt című Verne-regény Walt Disney-féle feldolgozás), zenés vígjátékban (az Acapulcói kalandban többek közt Elvis Presley és Ursula Andress volt a partnere), tévéfilmben (a pályafutását akkor kezdő James Deannel) és televíziós sorozatokban (FBI, Hotel Paradis). Emellett a Broadwayn is ünnepelték Ibsen Nórájának Rank doktoraként. Az 1946-ban bemutatott, Irving Pichel rendezte Temptation című filmnek Robert Capa budapesti születésű világhírű fotós is egyik szereplője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1971. 08. 15. Meghalt Film/Média Magyar Színház

38 éve

1988 – Meghalt vitéz nemes belényesi Heppes Aladár vadászpilóta, a "Pumák" parancsnoka.

Édesapja 1915-ben hősi halált halt az orosz fronton, ezért Aladár és bátyja, Miklós hadiárvaként katonaiskolába került. Tanulmányait kiemelkedő eredménnyel végezte, 1928. augusztus 20-án évfolyamelsőként avatták tüzér főhadnaggyá, 1929-ben elvégezte a repülőgép-vezető kiképzést, Szombathelyen képezték ki vadászrepülőgépre 1935-ben. Üvöltő vörös pumafej lett a repülőgépei emblémája, amit saját maga tervezett. 1938-ban kinevezték a "Puma" repülőszázad parancsnokává. 1941-ben a Budapest védelmére szervezett vadászosztály, majd 1944 elején a tapolcai vadász harckiképző repülőosztály parancsnoka volt. 1944. május 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma vadászrepülő osztálya. A keleti fronton és a honi légvédelemben összesen 33 bevetést repült, ezalatt 8 légi győzelmet aratott. A háború után nem jöhetett haza. Először Ausztriában, majd 1951-től az USA-ban élt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1988. 08. 15. Meghalt Történelem Technika Magyar

14 éve

2012 – Meghalt Lugossy Mária, Munkácsy Mihály-díjas ötvös, szobrász, üvegművész, éremkészítő művész, aki a budapesti Nyugati tér forgó óráját tervezte.

Érdemes művész. Fia, Bohus Áron szobrász, éremművész. Művei megtalálhatók többek között a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum is büszkélkedhet Lugossy-alkotásokkal. Egyik legismertebb órája a Budapesti "nyugati téri digitális forgóóra", amit eredetileg a Déli Pályaudvar elé tervezett, valamint a Balatonfüredi pályaudvar krómacél órája. Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 08. 15. Meghalt Alkotás Magyar

88 éve

1938 – Megszületett Balczó András világbajnok, olimpiai bajnok öttusázó.

A NYVSC, majd a Csepel versenyzője volt. 1973-as visszavonulásáig nyolcszoros bajnok, párbajtőrvívásban bajnok, egyéniben vb-bronzérmes, vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes, olimpiai bajnok, csapatban is vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes és olimpiai bajnok volt. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél belovaglója volt az öttusaistálló lovainak, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. Könyv és film is készült a pályafutásáról (Dávid Sándor: "Balczó", Kósa Ferenc: "Küldetés"). Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 08. 16. Született Magyar

629 éve

1397 – Bécsben megszületett Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.

II. Albert néven német-római császár IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1397. 08. 16. Született Történelem Magyar