215
éve
Magyar kategória
204
éve
1822 – Megszületett Orlai Petrich Soma festőművész, Petőfi jó barátja és rokona, akiről több arcképet is festett.
Neve más írásmóddal: Orlay Petrics Soma
144
éve
1882 – Meghalt Arany János, író, költő, műfordító, a Toldi szerzője.
Petőfi Sándor barátja. Életművével - melyből kiemelkedik a Toldi-trilógia és számos balladája - jelentősen hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához. Több mutatása
143
éve
1883 – Budapesten megszületett Jacobi Viktor zeneszerző (Leányvásár, Sybill).
1903-1905 között volt a Zeneakadémián Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Sybill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett. 1914-ben Londonba, majd az I. világháború elől az USA-ba távozott, ahol Almavirág címmel Fritz Kreislerrel közösen írt operettet. 1920-ban járt utoljára Európában. Kitűnő színpadi érzéke, nagy melodikus gazdagsága – tragikus rövidségű életútja ellenére – a legkiválóbb magyar operettkomponisták sorába emeli. Legsikerültebb művei máig nagy népszerűségnek örvendnek. – M. A legvitézebb huszár (1905); A tengerszem tündére (1906); Tüskerózsa (Jókai elbeszélése nyomán, 1907); Van, de nincs (1908); Jánoska (1909). – Szi. Kellér Andor: A bal 4-es páholy (Bp., 1960). Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Escher Károly fotográfus, fotóriporter, operatőr, szakíró, aki a Petőfiről készült felvételt restaurálta.
1916-tól filmhíradók és játékfilmek operatőre lett, tagja volt Damó Oszkár stábjának, ő volt Bródy Sándor A dada című drámája filmváltozatának operatőre.A fotográfia szinte minden területén alkotott: a színházi és színészfényképezés mellett sajtó- és riportfotós, kortörténeti értékű, szociálisan érzékeny riportképei (Éjjeli menedékhely, Kültelki nyomortanya, Kilakoltatottak) mellett kiváló portrékat készített a korszak nagyságairól, köztük a windsori hercegről, Derkovits Gyuláról, Walter Gropiusról, Móricz Zsigmondról. Nevéhez fűződik a muzeális Petőfi-dagerrotípia kémiai úton történt regenerálása 1955-ben, a restaurálást nagy kihívásnak érezte. Több mutatása
121
éve
1905 – Megszületett Kozma József zeneszerző, a francia sanzon megújítója.
Más néven: Joseph Kosma Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Robert Capa, világhírű magyar riportfotós, haditudósító.
Eredeti nevén: Friedmann Endre Ernő. A háború fényképésze, a XX. századi sajtófotó egyik legmarkánsabb alakja 1931-ben hagyta el Magyarországot. Kalandvágyán kívül semmije sem volt, nyughatatlansága viszont a világ legzűrösebb helyeire vetette. A spanyol polgárháborúban kezdte haditudósítói pályáját, mindig tűzvonalban volt, és stílust teremtett, mert annyira testközelből ábrázolta a háborút, mint előtte senki más. Jelen volt a kínai és a japán inváziónál, lencséje előtt zajlott a normandiai partraszállás - a II. világháború hadszíntereiről már a Life magazinnak küldte képeit. 1947-ben két kollégájával, Henri Cartier-Bressonnal és David Seymourral megalapította a szabadfoglalkozású fotóriporterek ügynökségét, a Magnum Photos-t. 1954-ben az indokínai háborúban, Vietnamban egy akna oltotta ki az életét. 1955-ben a Life és az American Overseas Press Club megalapította az évente kiosztandó Robert Capa-díjat - "a legjobb olyan fényképekért, amelyeknek feltétele kivételes bártorságot és vállalkozó szellemet igényelt külföldön". Az utolsó kép, melyet pár perccel halála előtt készített. A partraszállás fotói. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Pomogáts Béla, Széchenyi-díjas kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora, az Magyar Írószövetség elnöke.
1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a 20. századi osztály vezetője, 1992-től igazgató-helyettese, 1996-tól tudományos tanácsadója, az Akadémiai Kutatóhelyi Tanácsának, az Irodalomtudományok Bizottságának, a Magyar–Román Történész Vegyesbizottságnak, a Doktori Tanács irodalomtudományi szakbizottságának tagja. 1990-től a Literatura főszerkesztője, a Vigilia, a Nyelvünk és Kultúránk, a Valóság, a Kisebbségkutatás szerkesztőbizottsági tagja. 1996-1999 között a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságában dolgozott. Számos irodalomtudományi szakkönyv írója, szerkesztője. Több mutatása
90
éve
76
éve