93
éve
Magyar kategória
73
éve
69
éve
68
éve
1958 – Meghalt id. Rimanóczy Gyula, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar avantgárd építészet kimagasló alkotója.
Tanulmányait a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen végezte. 1933-ban önállósította magát és 1948-i a magánvillákat kivéve (többségük műemléki védettségű) a legtöbb megbízását pályázatokon nyerte el, így a Postás Nyugdíjas Otthont, a Dob utcai Postát, a Budapesti Sportcsarnokot. Legismertebb munkája a Pasaréti téren épült ferences templom és buszvégállomás. 1950 szeptemberétől a Középület Tervező Iroda állományába került, ahol 1958. december 21-én bekövetkezett haláláig dolgozott. Ezen időszak tervei között megtalálhatók ipari épületek, bányászfürdők és iskolák, egyetemek. A Magyar Építőművész Szövetség keretein belül 1953-ban megalakult Mesteriskola tanára volt egészen haláláig. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Lux Kálmán, Ybl-díjas építész, restaurátor, aki részt vett Vajdahunyad várának restaurálásában.
Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (1925–1928). Irányította a margitszigeti domonkos apácakolostor és az esztergomi vár ásatásait, helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, és folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Több mutatása
34
éve
20
éve
2006 – Meghalt Vágó Nelly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas jelmeztervező, kiváló művész.
Vágó Nelly pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett, 1991-től az Operaházban dolgozott. Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket és szabadtéri színházak számára is dolgozott. Számos tévéjáték, musical és film jelmeztervezője is volt, de tervezett a grazi és a nyugat-berlini operának, a Tbiliszi Nemzeti Színháznak. Az ún. magyar tervezői iskola kiváló képviselője, expresszív erejű szín- és formagazdag művészi jelmezvíziók készítője. Főbb tervezései: Madách: Az ember tragédiaíja, Csehov: Három nővér, Brecht - Weil: Koldus-opera, Paszternák - Szikora: Koldusopera. Színházi viselt dolgaink címmel könyve jelent meg. Több mutatása
88
éve
154
éve
1872 – A város vezetői elfogadták a döntést, miszerint Budapest főváros néven Pest, Buda és Óbuda egyesül.
Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét. A területen már az őskorban is volt emberi település, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. Több mutatása
136
éve