286
éve
Magyar kategória
176
éve
1850 – Megszületett Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna és számos vasútvonal, és csatorna tervezője és építésvezetője.
Kassán született, a műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. A Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett, majd megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand Marie de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) elkezdt Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. Az építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az ünnepélyes megnyitót 1893. augusztus 6-án rendezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja.Gerster részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. Több mutatása
151
éve
1875 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Tisza Kálmánt, miután a kormánypárt tagja lett.
Tizenöt évi sikeres kormányzása alatt ő kezelte a belügyi tárcát is. Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Lugosi Béla magyar származású amerikai filmszínész (Drakula).
Eredeti nevén: Blaskó Béla Ferenc Dezső
139
éve
1887 – Megalapították a Fővárosi Múzeumot.
A székesfőváros vezetősége döntést hozott a Fővárosi Múzeum megalapításáról. A múzeum helye 1899-től a városligeti Műcsarnok épülete lett. Az első kiállítás 1907-bn nyílt meg. Több mutatása
139
éve
1887 – Megszületett Farkas István festőművész (Kísértetek háza, Szirakuzai bolond).
Eredeti nevén: Wolfner István. Auschwitzban halt meg, 1944. július elején, a pontos dátum nem ismert.
126
éve
1900 – Átadták a pesti Duna-parti villamosvonalat.
Az akkor épülő Erzsébet híd hídfőjét kötötte össze az Akadémia terével.
105
éve
1921 – IV. Károly volt magyar király feleségével ismét Magyarországra érkezett, hogy visszaszerezze a trónt.
I. Károly császár - miután lemondott felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról - 1918.11.13-án IV. Károly királyként lemondott a magyar trónról is. Első puccskísérlete meghiúsult a magyarországi és a nemzetközi ellenálláson, vissza kellett térnie Svájcba. Második restaurációs kísérlete során a katonaság felesküdött rá Sopronban. A kormány mellett álló csapatok a budaörsi csatában feltartóztatták a rá felesküdött egységeket, IV. Károly a magyar kormány fogságába esett. Az antanthatalmak Károly kiadatását kérték, majd feleségével együtt Madeira szigetére szállították száműzetésbe. Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Szuhay Balázs színész, parodista, énekes, konferanszié, író (Zsebtévé).
Főként konferanszié volt, gyakran énekelt kuplékat és adott elő paródiákat. Színészként játszott A kertész kutyája, a Bál a Savoyban, a Bob herceg és A mosoly országa című darabban. A tévében a Zsebtévé című gyermekműsorban lett ismert, majd ő lett Kandúr Bandi magyar hangja. Vezette a Parabola című műsort és volt a Ludas Matyi főszerkesztője, Farkasházy Tivadar felkérésére szerkesztette a Rádiókabarét. Nyugdíjba vonulása után politizálni kezdett. Több kabaréjelenetet írt, állandó rovata volt az egykori Film, Színház, Muzsikában és a Mai Napban, találkozni lehetett írásaival több más lapban is. Két könyve jelent meg: Kiadom magam és Az én rendszerváltásom. Több mutatása
77
éve