5
éve
Magyar kategória
286
éve
1740 – Megszületett Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka írója.
Szegeden született. 1756-ban piarista szerzetes lett. A nagyszombati egyetemen tanított. Az egyetemmel 1777-ben Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, és 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába. 1818. július 26-án halt meg Szegeden. Első írásai költemények voltak magyar, illetve latin és német nyelven. 1774-ben Trója veszedelme címmel a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában, 1780-ban pedig elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Az Etelka név ebben a műben született, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író. Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadatta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben. Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést. Magyar nyelvű matematikai tankönyvet is kiadott, a számtan, az algebra, a mértan számos műszavát fordította le, neki köszönhetjük például a kör és a derékszög szavakat. Életének utolsó éveiben történetírással és folklórkutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg.Több magyar nagyvárosban utca van róla elnevezve. Több mutatása
197
éve
132
éve
110
éve
1916 – Megszületett id. Simonyi Károly egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Kossuth-, és Állami díjas fizikus, mérnök, a villamosságtan világhírű kutatója.
1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékén 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette, ami 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.Fia ifj. Charles Simonyi, matematikus, mérnök, a Microsoft cég főmérnöke, a Word Processor megalkotója, az MTA külső tagja. Nevét viseli a a 142275 sz. kisbolygó. Több mutatása
99
éve
86
éve
1940 – Megszületett Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, edző, sportvezető.
Kulcsár Krisztián világbajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó nagybátyja.
512
éve
1514 – Megszűnt a magyar jobbágyok szabadsága.
Az ország minden parasztját (kivéve a szabad királyi városok lakosait), szabadságvesztéssel büntetik, ha engedély nélkül elköltöznek. Bevezetik a robotot, a cenzust és a kilencedet. Több mutatása
203
éve
1823 – Megszületett Ipolyi Arnold püspök, a magyar művészettörténet egyik úttörője.
Eredeti nevén: Stummer Arnold, születési hely Ipolykeszi.1871-től besztercebányai, majd halála évében,1886-ban nagyváradi püspök, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja. 1878-tól 1886-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Több mutatása
157
éve