16
éve
Magyar kategória
1
éve
2025 – Meghalt Benkő Imre, Kossuth-díjas fotográfus, fotóriporter, egyetemi előadó, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. 2021-ben megkapta a Fotóriporteri Életműdíjat. A MÚOSZ újságíró iskola fotóriporter szakán végzett 1971-ben, évtizedekig dolgozott fotóriporterként többek között az MTI-nél és a HVG-nél is. Több mutatása
42
éve
1984 – Meghalt Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész.
Síremlékeket, díszítőszobrokat, portré-, illetve emlékszobrokat készített, a második világháborút követő időszakban szovjet hősi emlékműveket és felszabadulási emlékműveket is készített. 1952-ben Kocsis Andrással részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének és az Új Művészek Egyesületének. Több mutatása
23
éve
2003 – Meghalt Papp László olimpiai bajnok ökölvívó.
Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini Eb, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két Eb-, két főiskolai vb-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson. Több mutatása
316
éve
1710 – Megszületett gróf futaki Hadik András politikus, aki 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője volt.
Neve németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak. Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, huszártiszt, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) elnökeként (Präsident des Hofkriegsrates) 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője, földbirtokos, politikus. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Doppler Ferenc osztrák–magyar fuvolavirtuóz és zeneszerző.
Más néven: Albert Franz Doppler
164
éve
1862 – Preysz Móric kémikus három évvel Louis Pasteur előtt bemutatta a pasztőrözési eljárását.
A Hegyaljai Borművelők Egyesületében mutatta be az eljárást.
161
éve
120
éve
1906 – Törvényesítették a prostitúciót Magyarországon.
Prostitúciónak nevezik a fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatást, a prostituált szó a latin ?prostere? igéből származik, jelentése: kiáll, árul, árulja magát. 1950-ben a kommunista kormányzat megszüntette a prostitúció intézményét. Bezáratta a bordélyházakat és a lányokat átképezte más fogalkozásúvá. Több mutatása
117
éve