Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Magyar kategória

109 éve

1917 – Megszületett Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, festő.

Fábri színházaknál dolgozott, majd 1949-ben átkerült a Hunnia Filmgyárba művészi vezetőként, s ettől kezdve nagysikerű filmek egész sorát vitte vászonra. Kiemelkedő rendezései voltak még: Isten hozta, őrnagy úr, 141 perc a befejezetlen mondatból, Az ötödik pecsét, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. Több magyarországi és külföldi filmfesztivál díját is elnyerte, így például Karlovy Vary-ban, Moszkvában, Új Delhiben. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi- és Művészeti Akadémiának és 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első filmjeiben még ő volt a díszlettervező is. 1984-től újra festett, több önálló kiállítása is volt. Vihar, Déryné, Körhinta, Hannibál tanár úr, Édes Anna, Húsz óra, A Pál utcai fiúk (Született 1917.10.15) Több mutatása

Teljes esemény 0

1917. 10. 15. Született Film/Média Magyar

82 éve

1944 – Horthy Miklós fegyverszünetet kérő hadparancsot adott ki.

1944. október 15-én, déli 13:10 perckor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az alábbi hadparancsot intézte a Magyar Királyi Honvédséghez:„ Honvédek!Hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő, az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítalak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden tagja a súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson.” Horthy MiklósA hadparancsot a rádióban beolvasták, azonban a harcoló alakulatokhoz a nyilas puccs miatt már nem jutott el, így a kiugrási kísérlet nem sikerült. Ugyancsak hiba volt, hogy a hadparancs a katonákat nem szólította fel egyértelműen a németekkel való szembefordulásra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1944. 10. 15. Történelem Magyar

77 éve

1949 – Kivégezték a koholt vádak alapján halálra ítélt Rajk Lászlót és társait.

Népellenes bűntett és hűtlenség vádjával ítélték el. 1909-ben született, tanulmányait 1929-től a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán magyar-francia szakon végezte. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1931-ben a KIMSZ és a KMP tagja lett. Többször letartóztatták illegális politikai tevékenysége miatt, tanulmányait nem folytathatta. 1933-tól építőmunkásként dolgozott, az 1935. évi nagy építőmunkás-sztrájk egyik szervezője és irányítója volt a Magyar Építtőmunkások Országos Szövetsége kommunista frakciójának vezetőjeként. 1936-ban a párt utasítására Prágába, majd 1937-ben Spanyolországba ment, ahol részt vett a polgárháborúban. Politikai biztosa és párttitkára volt a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának, a harcokban súlyosan megsebesült. A spanyol köztársaság bukása után, 1939-ben Franciaországba menekült, ahol internálták. 1941-ben tért haza, ismét letartóztatták és internálták. 1944. szeptemberében szabadult, majd a párt központi bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője, az ellenállási mozgalom egyik fő szervezője és irányítója lett. 1944. decemberében a nyilasok tartóztatták le, Sopronkőhidára, onnan Németországba hurcolták. 1945. májusában hazatért, bekapcsolódott a pártmunkába és az országos politikába, az MKP valamennyi vezető testületének, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a tagja és országgyűlési képviselő lett. 1945. novemberéig a budapesti pártbizottság titkára, majd 1946. márciusáig az MKP főtitkárhelyettese volt. 1946. márciusától belügyminiszterként a fasiszta és reakciós csoportok üldözése címén számos vallásos, nemzeti és demokrata szellemű intézményt és szervezetet betiltott, illetve feloszlatott, valamint megrendezte az első koncepciós pereket. 1948. augusztusában leváltották a belügy éléről, és külügyminiszter lett. 1949. május 30-án koholt vádak alapján letartóztatták, szeptember 24-én a Népbíróság népellenes bűntett és hűtlenség vádjával halálra ítélte. Október 15-én kivégezték, társaival együtt egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. A mártírokat 1955 őszén jogilag, 1956 tavaszán pedig politikailag is rehabilitálták, majd újratemetésük ismét napirendre került Rákosi júliusi menesztése után. A közvélemény nyomására végül 1956 szeptemberében az MDP vezetése határozott a nyilvános temetésről. Október 6-án a Kerepesi úti temetőben több mint százezer ember előtt zajló megemlékezésen Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szulai András hamvait díszsírhelybe helyezték. A sorstársak nevében búcsúzó Szász Béla a sztálinizmus korszakának temetéséről beszélt. Az eseményt követően antisztálinista tüntetés zajlott le a Batthyány-örökmécsesnél. Több mutatása

Teljes esemény 0

1949. 10. 15. Meghalt Történelem Magyar