3
éve
Magyar kategória
160
éve
1866 – Megszületett Ferenczy József festőművész.
Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, majd Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Megrendelésére megfestette a temesi előljárók arcképeit. 1911-ben ő festette a temesvári piarista templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfreskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anyagát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett tájképeket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett. Több mutatása
122
éve
108
éve
1918 – Megszületett Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó.
A Magyar Atlétikai Club mellúszójaként három alkalommal nyert országos bajnokságot. Vízilabdázóként a MAC, majd az UTE bajnokcsapatát erősítette. Pályafutását az FTC-ben fejezte be. A technikás hátvéd két olimpián szerepelt. Londonban az olaszok elleni fontos mérkőzésen nem tudta értékesíteni az utolsó pillanatokban megítélt négyméterest. Nem tudott egyenlíteni. Így a csapat "csak" második lett. Helsinkiben a bajnokságot nyert csapatban csak egy mérkőzésen kapott lehetőséget. Visszavonulása után a zöld-fehérek utánpótlását nevelte, majd a hatvanas évek első felében háromszor vezette bajnokságra az FTC csapatát. A Csanádi Árpás iskolában egyik róla elnevezett osztályterem őrzi emlékét. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Bene Ferenc sokszoros válogatott labdarúgó, olimpikon (1964).
Marcali és Kaposvár csapataiban játszott. 17 évesen került az Újpesthez 1961-ben, és 17 éven át, 1978-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt. Később játszott a Volán, a finn Seinäjoki, a Soroksár és a Kecskeméti SC csapataiban. Edzőként Újpesten, Norvégiában, a női válogatottnál, az olimpiai csapatnál tevékenykedett. 418 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 303 gólt szerzett ezeken. Ötször lett magyar gólkirály. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet, háromszor Magyar Kupát. 1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen egy szenzációs gólt szerzett, amit az akkori kupaforduló legszebb góljának választották Nyugat Európában. Az 1964-s tokiói olimpián aranyérmet nyert. Tizenkét góljával nagymértékben járult hozzá a magyar csapat olimpiai bajnokságához. A válogatottban hetvenhat mérkőzésen játszott, és az angliai világbajnokságon jutott a csúcsra. Több mutatása
57
éve
1969 – Megszületett Roska Botond neurobiológus, egyetemi tanár, kutató, aki azon dolgozik, hogy számítógéppel pótolja az elveszített látást.
Édesapja Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, az MTA rendes tagja volt. A látással kapcsolatos kutatásokat együtt kezdték el.
50
éve
475
éve
1551 – Alvinci kastélyában meggyilkolták a 69 éves Fráter György erdélyi kormányzót.
Eredeti nevén: Martinuzzi Utiesenic 1490-ben Corvin János herceg udvarába került, apród lett, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregében szolgált. 1509-ben kezdte meg tanulmányait, amikor Budalőrincen belépett a pálos rendbe. 1528-ban az I. Ferdinánd seregei elől Lengyelországba menekült I. (Szapolyai) János király szolgálatába állt, akinek sikeresen előkészítette a visszatérését Magyarországra. Az uralkodó befolyásos tanácsadója lett, 1529-ben királyi tanácsossá, 1534-ben váradi püspökké nevezte ki. A Habsburgokkal való béke megkötését tűzte ki célul a törökök elleni sikeres védekezés érdekében, így jött létre 1538-ban a váradi béke. 1540 nyarán I. János halálos ágyán fia, János Zsigmond gyámjává tette meg, ettől kezdve Erdély és Magyarország Szapolyaiak uralma alatt álló részének teljhatalmú kormányzója lett. II. Szulejmán szultán hozzájárulásával a Rákos mezején tartott országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot királlyá választatta, és Budáról kormányozta az országot az özvegy Izabella királyné és fia nevében. 1540-ben visszaverte a Buda várát ostromló I. Ferdinánd hadait. Végül 1541.08.29-én a törökök mentették meg a várat azért, hogy néhány nap múlva csellel a hatalmukba kerítsék. 1541.12.29-én megegyezett Ferdinánddal, átadta megbízottainak a Szent Koronát, és közölte, hogy kész átengedni János Zsigmond országrészét a szepeségi Szapolyai-birtokok fejében. 1543-ban Ferdinánd megerősítette kincstartói tisztségében, valamint kinevezte királyi helytartóvá. Fráter György fő politikai célja volt, hogy Magyarország területi egységét helyreállítsa, ennek érdekében fogott össze I. Ferdinánddal. 1549-ben megállapodtak, hogy Erdélyért cserébe két sziléziai hercegséggel kárpótolják János Zsigmondot. Ferdinánd serege azonban nem tudta megvédeni a török támadástól Erdélyt. 1551-ben Izabellának és fiának még sikerült Sziléziába távoznia, de a szultán megtorló akciót indított. A kezdeti török sikerek után az erdélyi rendekkel közösen harcoló zsoldosok visszafoglalták a várakat. Fráter György, hogy a Porta iránti hűségét bizonyítsa, szabad elvonulást engedélyezett a török várvédőknek, amiért a bécsi udvarban árulással vádolták meg. Habsburg Ferdinánd király tudtával és beleegyezésével, Giovanni Castaldo őrgróf emberei, Pallavicini Sforza vezetésével, saját titkára segítségével gyilkoltatták meg alvinci kastélyában. Halála előtt nem sokkal esztergomi érseki kinevezést és bíborosi kalapot kapott. Két hónapi temetetlenül maradt a holtteste a gyilkosság színhelyén, a gyulafehérvári káptalan temette el 1552. februárjában. Mivel Fráter György magas állású egyházi személy is volt, meggyilkolása a pápaság és a bécsi udvar közötti bonyodalmakhoz vezetett. Több mutatása
234
éve
1792 – Kolozsváron megtartotta első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság.
A Rhédey-palota tánctermében volt az előadás. Ezzel kezdetét vette a kolozsvári hivatásos színészet.
226
éve