69
éve
Magyar kategória
55
éve
27
éve
1999 – Leégett a Budapest Sportcsarnok.
1982-ben megnyitott meg a fedett stadion, ahol sporteseményeket, koncerteket és más rendezvényeket tartottak. 1999-ben a több éve folyamatosan megtartott karácsonyi vásár közben, éjszaka gyulladt fel az épület. A tűz az egyik árusító pavilonban keletkezett. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétos, mérnök, a Benkó Dixieland Band alapítója.
Népszerű nevén Dixi tanár úr. 1963-1996-ig a Budapesti Műszaki Egyetem villamosgépek tanszékén dolgozott, utóbb adjunktusként. Kutatási területe a villamosgépek számítógépes tervezése. Hegedülni, klarinétozni és szaxofonozni tanult. 1957-ben alapította meg együttesét, az azóta világhírűvé vált Benkó Dixiland Bandet. Klubjuk legendás hely volt az évtized fordulóján. Az első hat évben 75 zenész fordult meg az együttesben, köztük olyanok, akik később beatzenekarokban váltak sikeressé (Benkő László, Frenreisz Károly, Laux József, Solymos Antal és mások). A beatkorszak beköszöntével az együttes népszerűsége csökkent, ám hamarosan a dixiland stílus világszerte ismert és elismert képviselőjévé váltak, s ebben nagy szerepe volt Benkó Sándor integráló zenekarvezetői tevékenységének. Az 1970-es évektől a zenekar gyakran lép fel azEgyesült Államokban, s rendszeresen vendégül látja a dzsessz nemzetközi nagyságait. Több tucat nagylemezt készítettek, elismeréseik szinte megszámlálhatatlanok. Több mutatása
3
éve
13
éve
2013 – Danics Dóra nyerte az X-faktor könnyűzenei tehetségkutató verseny negyedik magyar szériáját.
A magyarországi X-faktor történetének negyedik szériájában először lett győztes női versenyző. A könnyűzenei tehetségkutató versenyt párbaj nélkül nyerte meg. Több mutatása
35
éve
1991 – Magyar Kórusok Napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg a magyar kórusok napját, Kodály Zoltán születésnapján. Több mutatása
144
éve
1882 – Kecskeméten megszületett Kodály Zoltán, Kossuth-díjas, világhírű zenepedagógus, zeneszerző és népdalgyűjtő.
Az 1882-ben született Kodály Zoltán igen fiatalon és önerőből tanult meg játszani négyféle hangszeren. 18 éves korától a bölcsészkarral párhuzamosan a Zeneakadémiára is járt, ahol 25 évesen már tanárként dolgozott. Zenedarabjain könnyen felismerhető, hogy érdeklődésének alapja elsősorban a magyar népdal és népzene volt. Kortársával és barátjával, Bartók Bélával együtt hosszú évekig járták a magyar falvakat, hogy összegyűjtsék a még fellelhető népdalokat. Az 1920-as években már külföldön is játszották darabjait, de első igazi hazai sikere 1923-ban volt a Psalmus Hungaricus, majd ezt követte a Háry János és a Székelyfonó. Hírnevét nemcsak műveinek, de zenepedagógusi munkásságának is köszönheti. Kifejezetten gyerekkarok számára mintegy ötven művet írt, a zenetanításban pedig máig is világszerte alkalmazzák a Kodály-módszert. Mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar népművészetet világszerte minél többen megismerhessék. Számos kitüntetést kapott, több egyetemnek volt díszdoktora. 85 éves korában, 1967-ben halt meg. Több mutatása
196
éve
1830 – Megszületett Tisza Kálmán nagybirtokos, politikus, miniszterelnök (1875-1890).
Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
193
éve