Ma Ede névnapja van

Magyar kategória

76 éve

1950 – Meghalt Wald Ábrahám matematikus, statisztikus, aki a "túlélési torzítást" fedezte fel sérült katonai repülőgépeket elemezve.

Indiában halt meg repülőgépszerencsétlenségben. A döntéselmélet, a geometria, az ökonometria fejlesztésében vett részt, lefektette a statisztikában aszekvenciális analízis alapjait. A II. Világháborúban megsérült repülőgépeket elemezve hívta fel a figyelmet arra, hogy a visszatért, de sérült repülőgépeknek azokat a részeit kell megerősíteni, amelyek _nem_ szenvedtek sérülést, mert azok a gépek, amelyek ezeken a helyeken sérültek, azok nem tértek vissza. Ezt a logikai tévedést azóta "survivalship bias" (túlélési torzítás) néven nevezik. Több mutatása

Teljes esemény 0

1950. 12. 13. Meghalt Történelem Tudomány Magyar

451 éve

1575 – Báthory István erdélyi fejedelmet választották Lengyelország királyává.

A választás akkor történt, miután az első választott lengyel király, Valois Henrik, visszatért Franciaországba. II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt az 1386 óta uralkodó Jagelló-dinasztia férfiága. Lengyelország választókirálysággá alakult, nemesi köztársasággá, élén a királlyal, akinek hatalma korlátozott. Az első választott királyuk Valois Henrik volt, aki bátyja, IX. Károly halála után elhagyta Lengyelországot, hogy Franciaország királya legyen. Báthory István 1576.05.01-jén feleségül vette Krakkóban Annát, II. Zsigmond Ágost leányát, és királlyá koronázták. Több mutatása

Teljes esemény 0

1575. 12. 14. Történelem Magyar

196 éve

1830 – Megszületett Madarász Viktor festő, a romantika képviselője.

Pécsett Pósa Gusztávnál tanult festeni, majd 1853-ban beiratkozott a bécsi akadémiára. 1855-ben Ferdinand Waldmüller szabadabb szellemű bécsi magán festőiskoláját kezdte látogatni. A bujdosó álma című, valóság és álom keveredését mutató romantikus festményének témáját a kuruc?labanc harcokból merítette (1856, Magyar Nemzeti Galéria). Ezt a tematikát dolgozta fel korábban Kuruc és labanc című alkotásán (1855) is, amelynek címét a cenzúra miatt Két testvérre kellett változtatni. Festői tanulmányait 1856-tól az európai művészeti élet új központjában, Párizsban, az École des Beaux Arts-ban, ill. Leon Cogniet szabadiskolájában folytatta. Életművének legkiemelkedőbb darabjai (Zrínyi tanulmányfej, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) hosszú párizsi tartózkodása alatt születtek. A külföld elismerését jelzi az 1861-ben kapott állami nagy aranyérem, amellyel a Szalonban kiállított alkotásait (Hunyadi László siratása, 1859, Magyar Nemzeti Galéria; Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, 1859; Zách Felicián, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) jutalmazták. Festményeit a korabeli párizsi kritika (Theophile Gautier) is dicsérte. Hunyadi László siratása című festménye napjainkig az 1848?49-es szabadságharc leverése felett érzett nemzeti gyász emblematikus megfogalmazása. Radikális és hazafias témaválasztása – Zrínyi Péter a fogságban, 1857; Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1863, Magyar Nemzeti Galéria) ?, ill. az 1860-as években elmélyülő szenvedélyes, drámai ábrázolásmódja (Dobozi, 1868, Magyar Nemzeti Galéria; Dózsa népe, 1868, Magyar Nemzeti Galéria) a hazai romantikus történelmi festészet kiemelkedő alkotójává tették. Több mutatása

Teljes esemény 0

1830. 12. 14. Született Alkotás Magyar

187 éve

1839 – Megszületett gróf Széchenyi Ödön magyar és török főúr, aki mindkét országban állami tűzoltóságot szervezett.

Teljes nevén: gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi Ödön György István Károly. Széchenyi István ifjabb fia. Török császári pasa. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és Törökországban is. Elsőként jutot el Mayarországról Párizsba kizárólag vízi úton. Több mutatása

Teljes esemény 0

1839. 12. 14. Született Történelem Magyar