15
éve
Magyar kategória
13
éve
2013 – Történelmi vereségét szenvedett el a magyar labdarúgó válogatott.
Világbajnoki selejtezőn kapott ki a magyar válogatott Hollandia csapatától 8-1 arányban. A meccs után Egervári Sándor szövetségi kapitány lemondott, lemondását elfogadták.A magyar csapat a 8-1-es fiaskóval beállította története legsúlyosabb különbségű vereségét, 1908-ban Angliától, 1941-ben pedig Németországtól kapott ki 7-0-ra. Több mutatása
201
éve
1825 – Meghalt báró Müller Ferenc József, osztrák származású kémikus, ásvány- és földtan tudós, a tellúr és a turmalin felfedezője.
Teljes nevén: Reichensteini Müller Ferenc József báró. A bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz került bányamérnöknek, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett, majd bányatanácsos volt Erdélyben. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányák vezetőjévé nevezte ki, 1798-tól pedig Bécsben az erdélyi főbányahivatal igazgatójaként dolgozott 20 éven át. 1778-ban Tirolban ő fedezte fel a turmalin nevű drágakövet, 1783-ban Erdélyben pedig a tellur-aranyércet. Az opál egy nemét, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek. Több mutatása
124
éve
124
éve
1902 – A magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzését játszotta. A csapat kapitánya Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó volt.
Bécsben volt a mérkőzés, ahol az osztrákok 5:0 arányú győzelmet arattak. Hajós Alfréd a magyar csapat balösszekötője volt. A mérkőzés legjobbja, Johann Studnicka mesterhármast rúgott nekünk. A magyar szövetségi kapitány Gillemot Ferenc volt. Több mutatása
90
éve
1936 – Gömbös Gyula halála után az új kormányt Darányi Kálmán alakította meg.
1938.05.14-ig volt a miniszterelnök. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1909-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornokaként kezdte, majd segédfogalmazói állást kapott a Belügyminisztériumban. 1910-től főszolgabíró, majd főjegyző volt Fogaras vármegyében. 1914 és 1917 között az orosz és a román fronton teljesített katonai szolgálatot a 13. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként. 1917. júliusától az 1918. évi "őszirózsás" forradalomig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be, utána visszavonult a közélettől. 1920-ban Győr és Komárom vármegye, valamint Győr város kormánybiztosa, 1923-tól 1927-ig főispánja volt Győr és Komárom, Moson, majd Győr-Moson-Pozsony vármegyének. 1927-ben az Egységes Párt programjával képviselővé választották a magyaróvári választókerületben. 1928. márciusától 1935. januárig miniszterelnökségi államtitkár volt, 1931-től haláláig a balatonfüredi választókerület országgyűlési képviselője. 1935. januárjában földművelésügyi miniszter lett Gömbös Gyula kormányában, és az új erdőtörvényt, a cselédtörvényt és a hitbizományok reformját kezdeményezte, valamint a telepítésről szóló törvénycikkek elfogadtatását. 1936. májusától - Gömbös miniszterelnök betegsége miatt - ügyvezető kormányfő volt, majd Gömbös halála után hivatalosan megkapta a miniszterelnöki tisztséget. 1937. februárjától májusig a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte, 1936 és 1938 között a Nemzeti Egység Párt vezére volt. Betiltotta Szálasi Ferenc nyilas pártját, Szálasit és a másik szélsőjobboldali mozgalom - a kaszáskeresztesek - vezérét, Böszörményi Zoltánt pedig bíróság elé állíttatta és börtönbe juttatta az államrend elleni felforgató tevékenység vádjával, valamint megtisztította a kormánypártot Gömbös fanatikus híveitől. A bel- és külpolitikát egyaránt a konzervatív körök elvárásainak megfelelően próbálta formálni. 1937. novemberi németországi látogatása után politikájában látványos szélsőjobboldali nyitás következett be, amit Ausztria bekebelezése Németországba még fel is erősített. Közismerten németbarát politikusokat hívott a kormányába, tárgyalásokat kezdett a nyilas mozgalmak vezetőivel, akiknek képviselői mandátumokat és fontos állami tisztségeket ígért. 1938. márciusától a Németországgal való egyre szorosabb együttműködést hangoztatta, felgyorsította az I. zsidótörvény munkálatait. A Horthy Miklós kormányzó mögött álló konzervatív körökkel megromlott a kapcsolata, majd ellenségessé vált. A Szálasival folytatott tárgyalásainak kitudódása után benyújtotta lemondását és távozott a miniszterelnöki tisztségből. 1938. októberében tért vissza a politikai életbe, az első bécsi döntés előkészületében már közreműködött, december 5-én pedig a képviselőház elnökévé választották. Az 1939. májusában alakult Magyar-Német Társaság elnöke lett. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Dózsa László színész, rendező, érdemes művész.
Az 1956-os forradalomban való részvételéért több kitüntetésben részesült. A forradalomban való szerepvállalását néhány történész megkérdőjelezi. Fia Dózsa Zoltán színész. Önéletrajzi írása: Bohóc vérben és vasban. Több mutatása
1942. 10. 12. Született Történelem Film/Média Magyar Színház
73
éve
1953 – Megszületett Parti Nagy Lajos, Kossuth-díjas költő, író, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Ismertebb művei: Szódalovaglás, Sárbogárdi Jolán: A test angyala, A fagyott kutya lába.
52
éve
51
éve