70
éve
Magyar kategória
413
éve
1613 – Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés.
A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. Több mutatása
164
éve
1862 – Párizsban meghalt Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa.
Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848 végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található. Több mutatása
149
éve
1877 – Budapesten átadták a déli vasúti összekötő hidat.
A hídszerkezetet a csatlakozó vasúti pályával egy időben adták át a forgalomnak.
135
éve
1891 – Megszületett Palló Imre, Kossuth-díjas bariton operaénekes.
Corvin koszorúval kitüntetett, érdemes művész. 1957-1959 között az operaház igazgatója volt.
104
éve
1922 – Megszületett Bálint Ágnes, írónő (Szeleburdi család, Vízipók, csodapók).
Foglalkozott a Magyar Népmesék gyűjtésével is.
99
éve
1927 – Megszületett Gyarmati Dezső három és félszeres olimpiai bajnok vízilabdázó.
A Nemzet Sportolója, Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat, 2007) tulajdonosa, a Magyar Vízilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke volt. A miskolci születésű sportember volt az egyetlen játékos, aki öt olimpián szerepelt, mind az ötön érmet nyert: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Londonban ezüsöt, Rómában bronzot, ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108-szor szerepelt.A medencében utolérhetetlennek tartották bal kezét. Húsz évesen világválogatott volt, aminél nagyobb elismerés nem létezett. Aktívan részt vett az '56-os forradalom eseményeiben, majd New Yorkba ment, 1958-ban azonban visszatért. A sportolástól 2 évre eltiltotta a hatalom, ekkor segédmunkásként dolgozott. 1976-tól szövetségi kapitány és a később olimpiai bajnok csapat edzője lett, így saját magát 3 és félszeres olimpiai bajnoknak tartotta. Edzői diplomája előtt művészettörténész végzettséget is szerzett az ELTE-n. Edzőként külföldön is dolgozott, a redszerváltás után politikai szerepet is vállalt. Több mutatása
97
éve
1929 – Meghalt Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola létrehozója.
Heim Pál orvosi tanulmányait a budapesti és a lausanne-i egyetemen végezte, 1897-ben kapott diplomát. Dolgozott a Stefánia gyerekkórházban és Wroclawban Adalbert Czerny klinikáján is, 1900-ban pedig a budapesti Irgalmas Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. Később tanárként vendégeskedett a pozsonyi egyetemen, majd 1923-24-ben Pécsett oktatott, gyógyított és kutatott. Elsősorban olyan kérdések foglalkoztatták, mint a csecsemőkori táplálkozási zavarok, a csecsemőtáplálás alapelvei, bizonyos allergiák és a fehérvérsejtek sajátosságai.Gyermekápolónői iskolát alapított, hogy képzett ápolónők foglalkozhassanak a gyerekekkel, továbbá nagy szerepe volt a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség megalapításában. Szontágh Félix professzor mellett neki köszönhető, hogy a hazai gyerekgyógyászat világszínvonalra jutott. 1929-ben, ifj. Bókay János nyugdíjba vonulását követően lett a pesti Gyermekklinika igazgatója, de kinevezése után néhány hónappal meghalt. Az intézmény 1957 óta viseli Heim Pál nevét. Több mutatása
94
éve
80
éve