Ma Ede névnapja van

Magyar kategória

94 éve

1932 – Megszületett Domján Edit színésznő (Két emelet boldogság, Imposztorok).

Tanulmányait 1954-ben végezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1960-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd 1963-ig a budapesti Petőfi Színházban játszott. 1964-től haláláig a Madách Színház tagja. 1965-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1954 és 1972 között közel nyolcvan színházi szerepet, tíz filmszerepet és számtalan rádió- és TV-szerepet játszott el. 40. születésnapja utáni napon önkezével vetett véget életének. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 12. 25. Született Film/Média Nő Magyar Színház

60 éve

1966 – Meghalt Tőkés Anna, Kossuth-díjas színésznő.

A klasszikus hősnő modern, pátosztól és realitástól mentes típusát teremti meg játékával. Szoborszerű alakjával, tiszteletet parancsoló megjelenésével, tiszta, mély zengésű hangjával, mélyen átélt játékával a drámairodalom szinte valamennyi hősnőjét megformálja, de társalgási színművek szerepeiben is eredeti. Ösztönös színészi tehetség, közvetlen folytatója Jászai Mari művészetének. Legjelentősebb alakításai: „Elga” – 1930. Kamara Színház „A kínai lány” – 1931. Nemzeti Színház Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 12. 25. Meghalt Nő Magyar Színház

33 éve

1993 – 85 éves korában meghalt Tibor de Nagy magyar-amerikai galériatulajdonos, kiadó aki többek között absztrakt expresszionista női alkotókat segített karrierjükön.

Debrecenben született, 22 évesen Budapestre költözött és a Nemzeti Bankban dolgozott. Gyermekkorától érdekelték a művészetek. A II. viláháborúban műgyűjteménye megsemmisült. A háború után részt vett a magyar banki rendszer újjáépítésében, amit a szovjet hatalom nem nézett jó szemmel. Amerikába menekült, és John Bernard Myers író és bábjátékossal megnyitották Manhattan egyik első modern galériáját, ami egyben szalon is volt a művészek számára. A Tibor de Nagy Galériában mutatkozott be Larry Rivers, Red Grooms, Fairfield Porter és Jane Freilicher figurális alkotók, valamint az absztrakt expresszionista Grace Hartigan, Alfred Leslie, a colorfield festő Helen Frankenthaler és Kenneth Noland. A Tibor de Nagy kiadó támogatta az együttműködést festők és írók között, és elsőként publikálta Frank O'Hara, James Schuyler and John Ashbery verseit. 1953-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot, onnantól bankban dolgozott, a galériát este, ebédidőben és hétvégén vezette, majd 1970-ben nyugdíjba ment és teljes idejét a galériának és a kiadónak szentelte 1993-ban bekövetkezett haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

1993. 12. 25. Meghalt Alkotás Magyar

78 éve

1948 – Mindszenty József esztergomi érseket letartóztatták kémkedés, valutaüzérkedés, hűtlenség és hazaárulás vádjával.

Eredeti nevén: Pehm József 1948 tavaszán a magyar kommunista kormánnyal konfliktusba keveredett a felekezeti iskolák államosítása miatt. 1949-ben hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az 1956-os forradalom idején Mindszentyt kiszabadították háziőrizetéből. November 3-i beszédében többek között hangsúlyozta: "Mint a katolikus egyház feje kijelentem, hogy ... nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás irányával, sőt az egészséges fejlődést előmozdítjuk." Beszédében a kommunista rendszerről, mint bukott rezsimröl beszélt, de csak az egyház intézményeinek és társulatainak visszaadásáról szólt. Kiállt a sajtó szabadsága mellett. Elvárta még a szabad választást, melyen minden párt indulhat, továbbá a hit- és erkölcstan oktatás újraindítását. A felkelés leverése után az amerikai nagykövetségen talált menedéket. 1971. 09. 28-án a magyar kormány által adott amnesztia alapján elhagyta a követségi épületet, majd az országot, és a pápa sürgetésére Rómába utazott. Mivel a Vatikán kereste a megegyezést Magyarországgal, Mindszentyt 1974-ben felmentették hivatalaiból. Bécsben, 83 éves korában halt meg. Hamvait hazahozták Mariazellből. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 12. 26. Történelem Érdekes Magyar

1026 éve

1000 – A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata.

Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is. A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket. Több mutatása

Teljes esemény 2

1000. 12. 26. Ünnep Magyar