Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

158 éve

1868 – Megszületett Sajó Sándor költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja.

A felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon született. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. Versei: ”Magyarnak lenni…” "Magyar ének 1919-ben" Több mutatása

Teljes esemény 0

1868. 11. 13. Született Irodalom Magyar

112 éve

1914 – Megszületett Határ Győző, Kossuth-díjas író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Eredeti nevén: Hack Viktor1956-ban emigrál, a BBC Magyar Osztályának munkatársa, nyugdíjazását követően a Szabad Európa Rádiónak dolgozik. Emellett 1960 és 1985 között mint az angol külügyminisztérium hivatalos tutora, angol diplomaták magyar nyelvi felkészítését és a magyar kultúrába való bevezetését végzi. Szoros kapcsolatot tart fenn az emigráció különböző irodalmi köreivel. Clevelandben a város díszpolgárává választják. 1991. március 11-én Kossuth-díjat kap. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választja. 2005 őszén a Magyar Írószövetség Elnökségének örökös tagjává választották. Művei többek közt: Ragyogó szívvel, remete daccal (Versek), Pepito és Pepita (Regény), Angelika kertje (Mesék), Medaillon Madonna (Költeményes könyv), Üvegkoporsó (Versek). Márai Sándor- és Pro Cultura Hungarica díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1914. 11. 13. Született Irodalom Magyar

69 éve

1957 – A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a Nagy Íróper-ben.

A sztálinizmus korszakának művészetpolitikája az íróktól elsősorban a hatalom eszmei alátámasztását kérte, cserébe szociális biztonságot adott, havi jövedelmet, nagy példányszámban kiadott műveket, népszerűséget és elismertséget. Az írók többsége feladta alkotói szabadságát, és a megszabott tématerv szerint ontotta verseit, regényeit és drámáit. Egy idő után azonban az írók egyre inkább hangot adtak a Rákosi-rendszerrel szembeni elégedetlenségüknek. 1956 őszére az Írószövetség megszabadult a párt gyámkodásától és valódi szakmai, politikai viták színtere lett. Nyíltan a forradalom mellé állt és a szovjet beavatkozás után egészen december 28-ig az ellenállás egyik szellemi központja volt. A forradalom leverése után az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 12-én tartott ülésén hozott határozat alapján felfüggesztette az Írószövetség működését, majd az Újságíró Szövetség jutott ugyanerre a sorsra. 1957. január 19-éről 20-ára virradóan több írót és újságírót is letartóztattak, leginkább azokat, akiket az "ellenforradalom" előkészítőinek vagy szervezőinek tekintettek: Háy Gyulát, Lengyel Balázst, Zelk Zoltánt és Varga Domokost, az újságírók közül pedig Novobáczky Sándort és Lőcsei Pált. Fekete Gyula, Gimes Miklós és Molnár Zoltán már korábban vizsgálati fogságba került. Déry Tibor letartóztatására április 20-ára virradó éjszaka került sor. A "Nagy íróper" 1957. október 25-én kezdődött, de már korábban, a letartóztatások is jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki. A perben november 13-án hoztak ítéletet, mely szerint az első rendű vádlott, Déry Tibor mellett Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán találtatott bűnösnek "a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletében". Déry Tibor 9 évet, Háy Gyula 6 évet, Tardos Tibor 18 hónapot, Zelk Zoltán 3 évet kapott. A továbbiakban a különböző perekben több mint 20 irodalmár került hosszabb-rövidebb időre börtönbe: például Eörsi István (8 évre ítélték), Gáli József (halálbüntetését később 15 évre változtatták), Obersovszky Gyula (akinek szintén halálos büntetését enyhítették életfogytiglanra) és még sokan mások. A "nagy íróper" fővádlottjainak nem kellett letölteniük büntetésüket: a nemzetközi nyomás hatására 1960-ban a hatalom kénytelenek volt őket szabadon bocsátani. Az írók közül legkésőbb Obersovszky Gyula, az Igazság főszerkesztője szabadult, csak 1963 márciusában hagyhatta el a börtönt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 11. 13. Történelem Irodalom Magyar