Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

26 éve

2000 – Meghalt Somogyi Tóth Sándor író (Próféta voltál, szívem; Gyerektükör).

Kalocsán szerzett pedagógusi képesítést, 1947-ben Szegeden lett az egyik népi kollégium tanára, majd igazgatója. A népi kollégiumi mozgalom, a "fényes szellők" életének és írói munkásságának meghatározó élménye maradt. A rákosista önkényuralom idején, majd az 1956-os forradalom leverését követő sötét korszakban is ragaszkodott a népi kollégiumi mozgalom plebejus demokráciájának eszményeihez. Az ötvenes években a tankönyvkiadásban és a Neveléstudományi Intézetben, egy ideig az írószövetségben dolgozott, majd az Új Hang és a Csillag szerkesztője, a Magvető Kiadó lektora, a hatvanas évek második felében a Kortárs egyik szerkesztője volt, később pedig az Új Tükör című hetilap szerkesztésében tevékenykedett. Műveiben arra világított rá, hogy a hatvanas évek magyar társadalmában a képmutatás, az "élethazugságok" felülről szervezett rendje uralkodott. Több mutatása

Teljes esemény 0

2000. 11. 06. Meghalt Irodalom Magyar

99 éve

1927 – Megszületett Dévényi Tibor író, aki szatirikus hangvételű novellái helyszínéül a világűrt választotta..

Budapesten született. A Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett vegyészként 1949-ben. 1950-85-ig a MTA Biokémiai Intézetében dolgozott, 1973-ban Állami díjat kapott az aminosavak kutatása terén végzett tudományos munkája elismeréseként Írói pályafutásának első sikere az önéletrajzi ihletettségű Dr. Ezésez Géza karrierje c. szatirikus regény. Első tudományos-fantasztikus kötete 1981-ben jelent meg. 1983-tól kezdve a Galaktika c. folyóiratban rendszeresen jelennek meg rövid novellái. Kivétel nélkül szatirikus hangvételű novellái, kisregényei a 21. század Magyarországán, ill. magyar űrállomásain játszódnak. A gúny forrása bennük az, hogy a jellegzetes mai magyar problémákat vetíti ki jövőbeli körülmények közé eltúlozva és kiélezve. Tudományos képzettsége erős hatással van műveire. Eleinte különböző (kutató)intézetek életét kísérhetjük nyomon egy-egy rendkívüli fölfedezés idején. Később egyre többször ír csodálatos technikai szerkezetekről, amelyek mindenre használhatók, csak arra nem, amire tervezték őket. Végül kimerészkedik az űrbe, és a magyar űrállomások életét mutatja be. Gyakran visszatérő műfaja a levél-novella, amelyben az űrállomáson dolgozó férj meséli el otthon maradt feleségének gondjait, és viszont. Néhány kisregénye a krimi nyomozó módszereit alkalmazza. Regényei egységes világban játszódnak. Néha föltűnnek idegenek is, ám végül általában nem lehetünk biztosak afelől, hogy tényleg léteznek-e. Szívesen játszik a nevekkel. Hőseinek és technikai szerkezeteinek beszélő nevük van, szintén a humor és a szatíra szolgálatában. 2003-ban elhunyt, utolsó írását az Átjáró magazin közölte a halála után. Több mutatása

Teljes esemény 1

1927. 11. 07. Született Irodalom Magyar

58 éve

1968 – 71 éves korában agyvérzésben meghalt Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, eszéista, író (A magyar Hüperion).

Eperjesen született evangélikus lelkészi családban. Édesapja, Hamvas József a pozsonyi Evangélikus Lyceumban vállalt magyar-német szakos tanári állást, így a család 1898-ban Pozsonyba költözött. 1915-ben, érettségi vizsgái után önkéntesként beállt katonának, 1916-17-ben az ukrán fronton teljesített szolgálatot, kétszer megsebesült. 1919. novemberében édesapja megtagadta a szlovák hűségesküt, kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Tanulmányait 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán végezte. Pályafutását 1923-ban újságíróként kezdte a "Budapesti Hírlap"-nál és a "Szózat"-nál. 1927-től 1948-ig könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. 1936-ban megírta "A magyar Hüperion"-t. 1940 és 1944 között háromszor hívták be katonai szolgálatra. 1943-ban jelent meg "A láthatatlan történet" című kötete, 1944-ben fejezte be a "Scientia sacra" első részét. 1945-ben bombatalálat érte otthonukat, kéziratai és könyvei megsemmisültek. "A bor filozófiájá"-t 1945 nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt írta, amelyet imakönyvnek szánt az ateisták számára. 1945-től 1948-ig "Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei"-t szerkesztette, 1946-ban jelent meg az "Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége" című műve. 1948-ban B-listára került és kényszernyugdíjazták. 1948-tól földművesként dolgozott Szentendrén, megírta a "Karnevál"-t, az "Unicorniis"-t, a "Szilencium"-ot, a "Titkos jegyzőkönyv"-et és a "Mágia Szútrá"-t. 1951-től raktáros volt Inotán, Tiszapalkonyán, majd Bokodon. Ekkor készültek a "Patmosz", "Az ősök nagy csarnoka", "Szarepta" és "Szilveszter" című írásai. 1964-ben másodszor is nyugdíjazták, elkészült a "Scientia sacra" második része, megírta az "Ugyanis", a "Bizonyos tekintetben" és az "Öt meg nem tartott előadás a művészetről" című műveket. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 11. 07. Meghalt Irodalom Magyar

123 éve

1903 – Megszületett Konrad Lorenz osztrák etológus.

Osztrák zoológus, a modern etológia megalapítója. Lorenz már gyerekkorában rendkívüli érdeklődést mutatott az állatok iránt, parkvárosi házukban voltak kutyái, macskái, nyulai, halai, különböző madarai, majmai. Gyakran cipelt haza állatokat vidéki kirándulásaikról is. Már egészen fiatalon naplót vezetett madarai viselkedéséről. Miután 1922-ben leérettségizett, apja a New York-i Columbia Egyetemre küldte, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Valódi célja az volt, hogy elszakítsa fiát szerelmétől, a nem megfelelő partinak tartott Gretl Gebharttól. Lorenz a Columbián azonban hanyagolta tanulmányait, helyette inkább a tengerparti élővilágot tanulmányozta. Lorenz másik szenvedélye a motorsport volt. Hazatérése után hivatásos motorkerékpár-versenyző lett. Közben persze az állatok viselkedésének kutatását sem hanyagolta, 1927-ben publikálta első jelentős ornitológiai tanulmányát, melyben a csókák tanulmányozása során szerezett tapasztalatait tette közzé. 1989. február 27-én halt meg altenbergi otthonában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1903. 11. 07. Született Irodalom

118 éve

1908 – Meghalt Albert János erdélyi unitárius lelkész, tanár.

Albert János 1845-től 40 esztendeig a tordai unitárius egyházközség lelkészeként tevékenykedett. Tanított a helybeli unitárius gimnáziumban, amelyet a szabadságharcot követő időszakban ő élesztett újjá. Három tanévben a gimnázium igazgatói tisztét is betöltötte. Közben írt tankönyvet, templomi használatra szolgáló imakönyvet, egyházi beszédeket és könyörgéseket. Részt vett Szentábrahámi Mihály latin nyelvű munkájának magyarra fordításában is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1908. 11. 07. Meghalt Irodalom