83
éve
Irodalom kategória
179
éve
1847 – Megszületett Mikszáth Kálmán író (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Szent Péter esernyője).
A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő eleven stílus legnagyobb mestere. Regényeiben híven ábrázolta a nemesi középosztály pusztulását, a dzsentrik világát. Kiemelkedő művei: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Különös házasság; Sipsirica; Akli Miklós; A fekete város; Beszterce ostroma; Szent Péter esernyője. Több mutatása
205
éve
127
éve
1899 – Megszületett József Jolán írónő, József Attila nővére, aki anyjuk halála után a költőt nevelte.
Zilahy Lajos mellett a Híd című folyóirat szerkesztőségének titkára volt. Első házasságát 15 évesen kötötte, összesen 4 házassga végződött válással. Fő műve József Attila életrajza. Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Endrődi Sándor, költő, író, az MTA levelező tagja.
Budapest második kerülteében utca van róla elnevezve.
36
éve
1990 – Meghalt Ipper Pál újságíró. Nevéhez fűződik a 168 óra című rádióműsor beindítása.
Rózsa Ferenc- és SZOT-díjas. 1974-től az MTV-Híradó főmunkatársaként számos jelentős világeseményről adott tudósítást.
206
éve
1820 – Megszületett Anne Brontë angol írónő, költő.
Legismertebb regényei az 1847-ben írt: Agnes Grey, és A Wildfell Hall-i bérlő. Nővérei, Emily és Charlotte Bronte, szintén írónők voltak. Egyre több nő lépett fel íróként a XIX. század elejétől. Környezetük mindennapi életéről írtak, valamint a nők jogaiért és érdekeiért szálltak síkra, szociális problémákkal foglalkoztak műveikben. A három Bronte-nővérnek is férfi álnevet kellett használnia, hogy hírnevet szerezzenek. Regényeik olvasmányossága miatt életművük máig is él, a közönség ifjúsági regényként, vagy filmforgatókönyvek alapjául fordul hozzá, bár a mögöttük rejlő társadalmi probláma már megszűnt. Több mutatása
426
éve
1600 – Megszületett Don Pedro Calderon de la Barca spanyol író.
Érdemei elismeréséül IV. Fülöp 1636-ban a Santiago rend lovagjává tette. Ő az arzuela, a vígopera sajátságosan spanyol változatának megteremtője. Művei: Az élet álom, Az állhatatos fejedelem, A csodatévő mágus. Több mutatása
392
éve
1634 – Meghalt Szenci Molnár Albert pap, egyházi író, nyelvtudós, az első magyar-latin szótár készítője
Zsoltárköltő, műfordító. Zsoltárai egyike a legtöbbször kiadott magyar nyelvű könyveknek. Szenczi életének fő műve az 1603-ban készült latin magyar szótár, amelyet személyesen adott át Rudolf királynak Prágában, ahol egyébként Keplerrel is megismerkedett. Később Móric hesseni fejedelem udvarában, majd Bethlen Gábor pártfogoltjaként élt. 1626-tól haláláig pedig Kolozsváron lakott. Híres latin-magyar szótára nyitotta meg az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé. A szótárt a XIX. század közepéig használták. Írt egy latin nyelvű magyar nyelvtant is. 1607. évi teljes zsoltárfordítása addigi munkásságának betetőzése volt. A 150 zsoltárt 130 dallamra szervezte, kb. ugyanennyi versformára, gazdag rímeléssel. Ezzel a réji magyar költészet formailag egyik legmagasabban poétizált életművét hozta létre. Kiadott egy javított Károlyi bibliát, lefordította Kálvin Institucióját, a Heidelbergi Kátét. Megjelentette az átdolgozott Vizsolyi Bibliát. Több mutatása
131
éve