Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

96 éve

1930 – Megszületett Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.

1959-ben az Egyetemi Lapok főszerkesztője volt, 1965-66 között a Magyar Rádió rovatvezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően, egy évtizeden át a Népszabadság rovatvezető-helyetteseként dolgozott: "Egyhét" címmel 20 esztendeig jelentek meg százezreket szórakoztató jegyzetei a lapban. 1976-tól a Ludas Matyi, 1990 tavaszától pedig az Új Ludas című független szatirikus hetilap főszerkesztői tisztét töltötte be. Milliók tetszése kísérte az általa szerkesztett és vezetett tv - műsort: a Parabolát. 1985-től tagja volt a Mikroszkóp Színpad társulatának is. Több művét is bemutatták, számos könyve is megjelent. Konferansziéként is feledhetetlen emlékeket hagyott maga után. Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 11. 01. Született Film/Média Irodalom Magyar

3 éve

2023 – Meghalt Szegő András, Prima Primissima díjas újságíró, publicista, "az Interjúkirály".

A Képes Sport és a Sport Plusz újságírójaként szakterülete a birkózás, a súlyemelés és az ökölvívás volt. 1994-től a Nők Lapja szerzője volt. 2003-ban jelent meg Magánybeszélgetések című interjúkötete, majd öt évvel később Antal Imréről szóló könyve. Az írás mellett színészkedett is, kisebb szerepeket játszott a Redl ezredes, a Sorstalanság, és a Zsaruvér és csigavér 3. részében. Több mutatása

Teljes esemény 0

2023. 11. 01. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

124 éve

1902 – Megszületett Illyés Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja.

Eredeti nevén: Illés Gyula A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. Felsőrácegrespusztán (Sárszentlőrinc) született 1902. november 2-án. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931). Ferenc és Klára után 3. gyermekként született. Az elemi iskolát a pusztai népiskolában kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára költözött, ott fejezte be. A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron, Bonyhádon és abudapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban. 1916-ban szülei különváltak, anyjával Budapestre költöztek. 1921-ben érettségizett. 1918-1919-ben részt vett baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül aNépszavában. 1921 őszétől a budapesti egyetem magyar?francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927-1930-ban a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugatkiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931. május 1-jén Budapesten feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt. Vezetéknevét 1933-ban változtatta meg hivatalosan is Illésről Illyésre. 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1934-1938-ig a Válasz munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója a Márciusi Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugattársszerkesztője; 1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépőMagyar Csillag szerkesztője. Magyarország német megszállása után 1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bujkált. Mint kiemelkedő közéleti személyiség, az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé emelte (vagyis választás nélkül lett nemzetgyűlési képviselő). Az 1945-ös választásokon már pártja országos listájáról jutott be, ahogy az 1947-es választásokon is. 1945-1946-ban a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt. 1945-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, amikor is politikai alapon sokakkal egyetemben őt is megfosztották tagságától. 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője. Már 1946-ban felhagyott a gyakorlati politizálással, országgyűlési mandátumáról mégis csak 1948. november 16-ai hatállyal mondott le és csak az év legvégére vonult vissza teljesen a közélettől. Az 1956-os forradalom alatt október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakított egykori Nemzeti Parasztpárt Irányító Testületébe. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 11. 02. Született Irodalom Magyar