48
éve
Irodalom kategória
47
éve
1979 – Meghalt Germanus Gyula, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő.
Felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus, عبد الكريم جرمانوس . Több arab nemzeti akadémia tagja.
10
éve
126
éve
1900 – Megszületett Margaret Mitchell amerikai írónő (Elfújta a szél).
Egyetlen regénye, az Elfújta a szél, az amerikai irodalom egyik legsikeresebb alkotása.
82
éve
1944 – Megszületett Nemere István író, műfordító, akinek 800 könyve jelent meg.
Leginkább sci-fi témájú regényei és a paranormális jelenségekkel foglalkozó írásai tették híressé, de más műfajokban is jelentek meg művei. Könyveit számos nyelvre lefordították, például perzsára és eszperantóra is, és világszerte több mint 11 millió példányban adták el. Az 1990-es években kétszer egymás után az Eszperantó PEN Club Nemzetközi Csoportjának elnökévé választották. Saját bevallása szerint tartózkodik mindenféle élvezeti szertől (mint az alkohol, a dohányzás és más drogok), valamint munkamániás. Optimista és távol tartja magát a politikától. Több mutatása
179
éve
118
éve
1908 – Meghalt Victorien Sardou francia író, drámaíró. Puccini Tosca című operáját az ő drámája ihlette.
Sardou színpadi mesterségének kitűnő ismeretét a polgári és történelmi színmű szolgálatába állította. (Szókimondó asszonyság, Váljunk el). Műveit Magyarországon is sikerrel játszották. Nagy színpadtechnikával megírt, ügyesen szerkesztett, a szatirikus társadalomrajzot szerelmi bonyodalmakkal fűszerező vígjátékai ma iskedveltek. Tosca című romantikus drámája Puccini operájában él tovább. Több mutatása
49
éve
1977 – Meghalt Dezséry László evangélikus lelkész, püspök, országgyűlési képviselő, író, újságíró.
A déli egyházkerület püspöke, az Országos Béketanács főtitkára; író, rádiós szerkesztő, újságíró.
97
éve
1929 – Budapesten megszületett Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író.
Gyermekként zsidó származása miatt Budapestről németországi munkatáborokba került. Megjárta és túlélte többek között Auschwitz és Buchenwald koncentrációs táborait. Hazatérte után fizikai munkából és újságírásból tartotta el magát, és 1960-ban elkezdte megírni élményeit. A könyv 1973-ban készült el, és 1975-ben, Sorstalanság címen látott napvilágot. A Holocaust-témájú mű nem talált kedvező fogadtatásra, így Kertész a továbbiakban fordításokból élt. A kilencvenes évek elején kezdtek újra megjelenni könyvei, az 1983-as Füst Milán-díj után pedig egyre több hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Megkapta többek közt 1995-ben a Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben pedig a Lipcsei Könyvvásár díját és a Kossuth-díjat, valamint a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa. A Svéd Akadémia 2002-ben a következő indoklással ítélte Kertész Imrének és Sorstalanság című könyvének az irodalmi Nobel-díjat: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Több mutatása
82
éve