Október 13.
Ma Ede névnapja van

Irodalom kategória

129 éve

1897 – Meghalt Vajda János költő, publicista, az első szimbolista (Húsz év múlva).

Budapesten 69 éves korában halt meg. Ady Endre "szent elődjé"-nek tekintette. Verseiből: "Gina emléke", "A vaáli erdőben", "Nádas tavon". A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt. 1839-1843 között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett. Első verse 1844-ben jelent meg az "Életképek"-ben. 1845-ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan -vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmában gazdatiszti gyakornokként dolgozott. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban. Petőfi baráti köréhez csatlakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik. 1848-ban katonának jelentkezett, a szabadságharc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek. Miután hazatért, 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatalban. Reménytelenül szerelmes lett házgazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-től újságíróként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést. Nézeteiért a 48-as elvek árulójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868-ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újság"-ban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságok"-ban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hivatalos irodalom", így szegényen és magányosan élt. A 1870-es években egyre inkább a gondolati-filozófiai költészet került az érdekelődése középpontjába. Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma. 1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának főmunkatársa volt. Vajda Jánost líratörténetünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átmenet nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az első szimbolistát látja benne". Több mutatása

Teljes esemény 0

1897. 01. 17. Meghalt Irodalom Magyar

111 éve

1915 – Megszületett Benedek István elmeorvos, író, művelődéstörténész, polihisztor.

A nagy mesemondó, Benedek Elek unokája. Sokáig dolgozott orvosként is, de íróként lett ismert. Első könyvének témáját szakmájából vette, az elmegyógyintézetek életéről írta az Aranyketrec című, számos kiadást megért, s több idegen nyelvre is lefordított művet. Olvasott könyve még a Csineva és a kétkötetes Mandragóra is. Jelentősek biográfiái, s értékes könyve Az értelem dícsérete. Több mutatása

Teljes esemény 1

1915. 01. 17. Született Irodalom Magyar

247 éve

1779 – Megszületett Peter Mark Roget brit orvos, könyvtáralapító, az első szinonimaszótár összeállítója.

A The Portico Könyvtár alapító titkára. 1852-ben adta ki az angol szavak és kifejezések tezauruszát, azaz szinonima szótárát, amely a kapcsolódó szavak gyűjteménye. 1824-ben előadást tartott a Királyi Társaságnak egy optikai csalódásról, amit később általánosan használtak a látszólagos mozgás magyarázatára a filmekben és animációkban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1779. 01. 18. Született Film/Média Tudomány Irodalom

179 éve

1847 – Megszületett Dobos C. József cukrász, szakácsmester, szakíró, a dobostorta megalkotója.

Szakácsdinasztia leszármazottja, 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben megalkotta és az 1885-ben Budapesten, a mai Városligetben megrendezett Első Budapesti Országos Általános Kiállításon be is mutatta a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal, ahol 80 pincér, 10 szakács és 10 mosogatónő dolgozott. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet. A reprezentatív pavilont még a császári pár is meglátogatta és természetesen meg is kóstolták az akkori szokásoktól igen eltérő Dobos tortát. Szakíróként is kiváló volt. Több könyvet is megjelentetett, de a legismertebb a Magyar–franczia szakácskönyv (1881) volt. Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel, a Dobostorta receptjét ebben az évben átadta az Ipartestületnek. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így 1924-ben Budapesten, 77 évesen szegényen halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1847. 01. 18. Született Irodalom Alkotás Magyar