Irodalom kategória
142
éve
128
éve
1898 – Párizsban megszületett René Clair filmrendező, forgatókönyvíró (Florentin kalap).
További filmjei: Csókszüret, A világ minden aranya
121
éve
1905 – Megszületett Cs. Szabó László író, esszéista, kritikus. A Nyugat c. folyóirat munkatársa.
1948-tól Olaszországban, 1951-től Angliában élt. A klasszikus polgári eszméket hirdette verseiben, elbeszéléseiben, drámáiban, esszéiben. 1984- ben hunyt el. Több mutatása
17
éve
2009 – Meghalt Tüskés Tibor József-Attila díjas író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
Tüskés Tibor Balatonszántódon (ma Szántód) született, második gyermekként.A nagykanizsai Állami Elemi Népiskola elvégzése után 1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizett. Magyar-történelem szakos tanári diplomáját a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 1952-ben.1953-1973 között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára. 1959-1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a „Jelenkor”-nak volt az első, igazán meghatározó főszerkesztője. 1963-tól a Magyar Írószövetség tagja. 1971-től a Művészeti Alap, 1985-től a Berzsenyi Dániel Társaság tagja. 1987 óta a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke. 1973-tól munkatársa volt előbb a Pécsi Városi Könyvtárnak, majd a Baranya Megyei Könyvtárnak.1985-ben az ő vezetésével indult útjára az akkori Baranya Megyei Könyvtáron belül a „Pannónia Könyvek” sorozat, majd a rendszerváltás után elvállalta a „Somogy” című irodalmi lap főszerkesztését.Élete utolsó két évében a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának tiszteletbeli elnökeként továbbra is Pécs irodalmi életét szervezte. 2009. november 11-én bekövetkezett halála után róla nevezték el a szántódi könyvtárat, ahol születésnapján minden évben megemlékeznek Tüskés Tiborról.Kitüntetései: József Attila-díj (1976), Rippl-Rónai-díj (1979), Janus Pannonius-díj (1981), Pro Literatúra-díj (1994), Arany János-díj (1998), Pro Civitate Pécs (2000), Baranya Megye Díszpolgára (2005), Szabó Zoltán-díj (2002), Nagykanizsa Város Díszpolgára (2009) Több mutatása
190
éve
1836 – Megalakult a Kisfaludy Társaság.
A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A 19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt. Több mutatása
97
éve
1929 – Garmisch-Partenkirchen-ben megszületett Michael Ende író. (Végtelen történet, Momo)
teljes nevén: Michael Andreas Helmut Ende
79
éve
1947 – Meghalt Orczy Emma bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő (A Vörös Pimpernel).
Londonban 82 éves korában halt meg. A "The Scarlet Pimpernel" (A Vörös Pimpernel) a XX. század egyik legnépszerűbb alkotása volt. Emmuska Orczy Félix báró, az ismert zeneszerző, karmester és Wass Emma grófnő egyetlen leánya volt. Édesapja olyan zeneszerzők barátja volt, mint Wagner, Liszt és Gounod. 15 éves korában szüleivel Budapestről Brüsszelbe, majd Londonba költözött, ahol megtanult angolul. Tanulmányait Brüsszelben és Párizsban végezte, majd Londonban a "Heatherby School of Art"-ban festeni tanult, képeiből a Royal Academy is kiállított. 1894-ben férjhez ment Montague Barstow-hoz, akivel a "Heatherby School of Art"-ban ismerkedett meg. Együtt kezdtek könyveket írni és magazinokat illusztrálni, valamint magyar népmeséket fordítani és kiadni. A "The Old Man in the Corner" (1900) című detektívtörténet-gyűjtemény volt az első népszerű munkája. 1905-ben a "The Scarlet Pimpernel" című regényével szerezte meg hírnevét, amelyet 14 nyelvre fordítottak le, és amelyet férjével a színpad számára is átírt. Tárgyát a francia forradalomból vette, mind a regény, mind a színmű ma is nagy népszerűségnek örvend Angliában. Egyéb színműve például: "The Legion of Honour" ("A becsület légiója", 1918), magyarul is megjelent regényei és elbeszélései: "Régi tündérmesék" (1898), "Lady Molly kalandjai" (1918), "Ferenc József gyertyatartói" (1926), "Pimpernel Erdélyben" (1927), "Az okos Pimpernel" (1930), "Sir Percy visszaüt" (1930). Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Nagy Bandó András humorista.
Önéletrajza: 1947-ben születtem, a Szegedhez közel fekvő Deszken. A sors már ezzel is jelezni kívánta, hogy elege van a f?városcentrikusságból, ezentúl vidéken is születhetnek humoristák. (És lőn) Születésem percétől kezdve öregedni kezdtem, s ez a folyamat azóta is szakadatlanul tart. (Például már négy hetes koromban egy hónapos voltam, tizenkét hónapos koromra pedig éppen egy éves lettem.) Már kisgyermek koromban elhatároztam, hogy egyszer majd felnőtt leszek, de arra - ekkor még - gondolni sem mertem, hogy egyszer majd meg is öregszem. (Ma, amikor tulajdonképpen már meg is öregedtem, még mindig csak azt kérdezem magamtól: egyszer tényleg meg is öregszem? - és úgy t?nik egyre nagyobb az esélyem rá.) Iskoláimat el?ször Deszken, kés?bb Szegeden kerültem el. Az általános iskolában a versmondás, a középiskolai évek alatt már az irodalmi szinpad jelentette azt a pluszt, amiből kisejlett, hogy valahol a színház világában vetem meg a lábomat. 1962-től a Szegedi Vedres István Épít?ipari Technikumban koptattam a padokat, s eközben birkózóként is sikereket értem el. Az atlétika is vonzott, s a gerely, a diszkosz és a súly tőlem való távolodása jelentett sikerélményt, igaz, nem tudtam világszint? távolságot elérni, de ennél fontosabb volt a próbálkozás. A középtávú futás viszont sokkal több örömet hozott, ekkor tudtam meg, hogy egészséges tüd?vel, óriási munkabírású szívvel és kitartó lábakkal rendelkezem. Ekkoriban karikatúristaként is debütáltam, el?bb az osztály faliújságján, kés?bb a Délmagyarország és a Szegedi Egyetem oldalain. Mivel sok mindent kipróbáltam, egyes barátaim avval ijesztgettek, hogy szétforgácsolom magamat, miközben akkor már határozottan tudtam, hogy ebből a sok kis forgácsból áll össze az a szikár törzs, mely egyszer majd leszek. 1969-től Julianna a feleségem, lányunk Natalia. Még házasságkötésünk előtti kapcsolatomból született meg Mónika lányom, majd 1991-ben vettük magunkhoz Antit és Bélát, akik azóta is családtagként élnek velünk. 1970-től kezdve k?m?ves kisiparosként dolgoztam 1978-ig, közben voltam kertész, újságkézbesít? és konferanszié. 1974-től kezdve el?adóművészi igazolvánnyal léphettem föl, mint humorista, több önálló estet írva és bemutatva. 1981-82-ben, a Rádió II. Humorfesztiválján indultam, s nyertem el a Rádió F?díját. 1982-ben a Mikroszkóp Színpad szerződtetett, s innen egy év után váltam ki, hogy a maga ura lehessek. Eközben állandó szerzője és el?adója lettem a Rádiókabarénak, majd a Magyar Televízió szórakoztató m?sorainak. Ezek együttes sikere és elismerése volt az a Karinthy Frigyes emlékgy?r?, amelyet 1988-ban kaptam meg. 1986-ban és 1988-ban Ausztráliában, 1987-ben és 1996-ban az Egyesült Államokban és Kanadában, közben többször Németországban adtam m?sort az ott él? magyaroknak, de megfordultam a Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban is. 1988-ban 50 ezer forintos befizetéssel indítottam útjára az Aradi Vértanúk emlékm?vét. Sajnos kés?bb kivették a kezemből a kezdeményezést, így nem sikerült megvalósítani, s a befizetett adományok ma is egy számlán várják, hogy egyszer majd valaki valósággá változtatja az álmomat. Emlékezetes akcióm volt 1990-ben, hogy mintegy 500 hajléktalannak csináltam otthont, s adhattam lehet?séget a megkapaszkodásra. 1987-ben jelent meg első - életrajzi -kötetem, válogatott írásaimmal, és rajzaimmal, Úton-útfélen címmel, s 140 ezer példányban fogyott el. 1991-ben adtam ki az írásaim és monológjaim válogatásából álló Bevezetés I-II. cím? könyvemet. Ez 50 ezer példányban kelt el. 1996-ban látott napvilágot a Vészfék cím? könyvem, mely a vonatdobálások áldozatául esett kisfiú M. Attila tragédiáját mutatja be, s a család megsegítésére készült. A könyv jelenleg is megrendelhet? a címemen: 7677 Orf?, Csendes utca 5. Tévé és rádiós produkcióimat nagylemezeken és kazettákon jelentettük meg. Nyílt kártyákkal, I love Magyarország, Negyven éves a Forint, s a Rádiókabaré lemezre és kazettára került válogatásai is sok magánszámomat ?rzik. 1986-tól 1996-ig maratoni futóként is számon tartottak, legjobb eredményeim: New York, 1993: 3óra 34perc, 1996, Bécs: 3óra 23perc. 1970-ben megtanultam "írni" a mez?kövesdi matyó motívumokat, s ez olyan hobbyvá vált, melyet azóta is profi szinten ?zök, sok népművészetet kedvel? örömére. 1991-től újra vidéken élek, orf?i házunk jelenti az otthont, ahol már sokkal több időm marad a fafaragásra, a fotózásra, a rajzolásra és a festésre. Mivel mindent autodidakta módon tanultam meg, ez sem jelenti azt, hogy kész fafaragó vagy fest? lennék, de úton vagyok, s egyszer a végére érhetek. Terveimben több könyv megírása szerepel, köztük egy a humorról, kabaréról írt elmélkedés, egy beszámoló a hajléktalanokkal töltött három hónapos időszakról, egy verses gyermeklexikon, valamint a minap útjára indult Öregedésem naplója cím? kötet. Eközben Önálló esteket írok, melyekkel az országot járom. Több mutatása
360
éve
1666 – Megszületett Mary Astell angol feminista, írónő.
Mary Astell, Lady Montague és Mary Wollstonecraft angol írónők művei tisztán tükrözik, hogy mennyire tudatosult bennük alárendelt helyzetük, nem értettek egyet a férfiak értékrendszerétől függő helyzettel. 1694-ben jelent meg "A Serious Proposal to the Ladies for the Advancement of their True and Greatest Interest". című műve. Több mutatása
6
éve