107
éve
Irodalom kategória
97
éve
1929 – Megszületett Garai Gábor, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus.
Eredeti neve: virtsológi Rupprecht Gábor.
17
éve
2009 – Meghalt John Updike író (Az eastwicki boszorkányok, Gyere hozzám feleségül, Nyúl sorozat).
76 esztendős korában halt meg. Pulitzer-díjas A modern amerikai próza egyik legkiemelkedőbb képviselője, az emberi kapcsolatok, a szex, a válás és egyéb kalandok hiteles krónikása. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Sava Babic (Sava Babić, Сaвa Бaбић) szerb író, költő, műfordító, egyetemi tanár.
Palicson született. Magyarról fordított, illetve ő alapította meg a belgrádi magyar tanszéket.
81
éve
40
éve
16
éve
2010 – Meghalt Jerome David Salinger, amerikai író (Zabhegyező, Franny és Zooey).
1951-es The Catcher in the Rye című regényével vált világhírűvé. A mű címe magyarul rozsban a fogót jelent, ám nálunk Zabhegyező címen vált ismertté Gyepes Judit fordításában. Barna Imre 2015-ben újrafordította a művet a mai magyar nyelvhez igazítva, amelynek már a Rozsban a fogó címet adták. Salinger 1965-től kezdve nem publikált, 1980-tól fogva már interjút sem adott. Több mutatása
221
éve
1805 – Meghalt Csokonai Vitéz Mihály költő, író műfordító, színész (Dorottya).
Lilla-verseinek ihletője nagy szerelme, Vajda Julianna volt. Versei mellett kiemelkedik A méla Tempefői című színműve és Dorottya című vígeposza. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak). Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804). Több mutatása
196
éve
1830 – Megjelent Széchenyi István gróf Hitel című munkája.
Elsőként írta le a polgári átalakulás legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatait.
185
éve