47
éve
Irodalom kategória
18
éve
2008 – Meghalt Bálint Ágnes, írónő (Szeleburdi család, Vízipók, csodapók).
Foglalkozott a Magyar Népmesék gyűjtésével is.
50
éve
1976 – Meghalt Raymond Queneau francia író, költő, esszéista, matematikus.
Queneau a francia avantgárd egyik különleges alkotója volt. 10 éves korában kezdett írni. 1920-ban a Sorbonne-on tanult, és 1924-ben filozófiatörténeti diplomát szerzett. 1929-ben a szürrealistákhoz csatlakozott. Több mutatása
136
éve
1890 – Meghalt Carlo Collodi olasz író (Pinokkió kalandjai).
Eredeti nevén: Carlo Lorenzini
95
éve
1931 – Megszületett Szakonyi Károly, Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Eredeti neve: Németh Károly. A Magyar Művészeti Akadémia Színházi Tagozatának alapítója, de 2013 elején kilépett a szervezetből.
69
éve
1957 – Meghalt Nikosz Kazantzakisz görög regény-, és drámaíró (Zorbász, a görög).
Neve más írásmóddal: Níkosz Kazandzákisz, görögül Νίκος Καζαντζάκης. 1964-ben vált ismertté, amikor Michael Kakojannisz megfilmesítette Zorbász, a görög című regényét. A legtöbbet fordított görög írók egyike. Nemcsak irodalmi görög, hanem krétai görög nyelven is írt. Több mutatása
559
éve
1467 – Megszületett Erasmus, nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.
Desiderius Erasmus és Rotterdami Erasmus néven is ismert.Az észak-európai humanizmus legjelentősebb képviselője. Minden idejét az irodalomnak szentelte, antik görög műveket olvasott és fordított latinra, a tiszta latin nyelvet mindenek fölé helyezte. 1509-ben adta ki A balgaság dicsérete című művét, ezzel vált Európa-szerte ismertté. 1516-ban került kiadásra az Újszövetségi Szentírás latin fordítása, amit főművének tekintett. Több mutatása
290
éve
1736 – Megszületett James MacPherson, skót költő (Osszián énekei).
Egy valójában sosem élt kelta bárdnak tulajdonította a verseket.
267
éve
1759 – Megszületett Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás vezéralakja.
Irodalomszervező, nyelvújító, író, költő, műfordító, a korabeli magyar irodalom vezéralakja. 1759. október 27-én született Érsemlyénben. A sárospataki kollégiumban végezte tanulmányait 1769-től 1779-ig, előbb apja kívánságára teológiát, apja halála után jogot tanult, kapcsolatba került Bessenyein keresztül a magyar felvilágosodással. Kassán, Eperjesen, Pesten folytatott joggyakorlatot. 1784-ben Abaúj megye aljegyzője, 1786-től a kassai tankerület elemi iskoláinak felügyelője lett. Magyat Museum és Orpheus címmel irodalmi lapokat indított. 1792-ben ismét Regmecre költözött, innen irányította az általa Széphalomnak elnevezett Bányácskán a kúriája építését. Itt tartóztatták le 1795-ben a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepe miatt. Előbb halálra ítélték, de kegyelmet kapott, 1801-ben térhetett haza a várfogságból. Feleségével, Török Sophie költőnővel 1804-ben Széphalomra költözött, és innen irányította az irodalmi életet két évtizeden át. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban. 1815-től élete végéig a Zemplén vármegyei levéltár rendezését, gondozását végezte nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. A sátoralajaújhelyi Zempléni Levéltár műemléki berendezéseinek egy részét ő tervezte. 1831. augusztus 22-én halt meg Széphalmon, kívánsága szerint itt nyugszik ma is az "írófejedelem" a családi temetőben. Egykori kúriája helyén Ybl Miklós tervei alapján klasszicista stílusú mauzóleumot állított "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor". Budapest VII. kerültében utca őrzi a nevét. Több mutatása
154
éve