174
éve
Alkotás kategória
68
éve
1958 – Budapesten megszületett Hirtling István színművész (Találka Párizs mellett).
Jászai Mari-díjas. Pályafutását 1980-ban a Budapesti Gyermekszínháznál kezdte, majd 1984-től a Nemzeti Színháznál játszott. 1990. óta a Madách Színház tagja, valamint a Magyar Színész Kamara ügyvivője. Szerepeiből: Dürrenmatt: János király, Boldizsár-Bródy-Szörényi: István, a király, Paszternak: Doktor Zsivágó, filmjeiből: Minden vasárnap, Találka Párizs mellett, A trónörökös, Julianus barát. Több mutatása
259
éve
1767 – Monostorapátiban megszületett Varga Márton természettudós, akadémiai tanár.
Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérváron végezte, majd Győrben bölcseleti tanulmányokat folytatott. Először Komáromban tanított középiskolában, majd a nagyváradi akadémiához nevezték ki természeti és gazdasági tudományok tanárává. Innen 1809-ben a győri akadémiához helyezték át professzornak, majd a zirci apátság jószágkormányzója lett. Akadémiai tanárként sokat tett a természettudományok magyar nyelvű megismertetéséért, háromkötetes tankönyve a XVIII. századi tudományos eredmények magas színvonalú összefoglalása. 1796-tól volt tagja az erdélyi nyelvművelő társaságnak. Mint nyelvművelő is a tudomány szaknyelvének kialakításán fáradozott. Fő művei: A gyönyörű természet tudománya ... I-II. Nagyvárad, 1808.; A csillagos égnek ... Nagyvárad, 1809.; Assertationes ex phisica ... Nagyvárad, 1809. Több mutatása
128
éve
1898 – Elhunyt Ivan Ivanovics Siskin orosz festő (Fenyőerdő).
A XIX. század egyik legjelentősebb orosz tájképfestője. Ismertebb alkotásai a Rozs; a Fenyőerdő és a Reggel a fenyvesben.
84
éve
1942 – Megszületett Peter Schjeldahl amerikai műkritikus, költő.
Teljes nevén: Peter Charles Schjeldahl. A New Yorker vezető kritikusa volt, írt továbbá a The Village Voice, ARTnews, és a The New York Times számára is. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Molnár József festő, grafikus, akinek néhány tájképe a magyar tájképfestészet fontos alkotása. Művei a plein air stílus előfutárának tekinthetők.
Európa több fontos iskolájában tanult, majd Budapesten telepedett le. 1857-ben Nemzeti Album címmel kiadta táj- és életképeinek gyűjteményét. Megrendelésre készített portrékat és szentképeket, hogy megélhetését biztosítsa. Saját művészi irányzatában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik. Számos tájképet festett a Magas-Tátrában, a magyarországi művészettörténet a tájképfestészet jelentős képviselőjeként tartja számon, egyes festményeit a plein air előfutárai közé sorolják. Részt vett a főváros művészeti életében, képeivel rendszeresen szerepelt a Műcsarnokkiállításain. Életéről és műveiről Turcsányi Erzsébet művészettörténész írt monográfiát Molnár József 1821–1899 címmel (Budapest, 1938). Több mutatása
146
éve
103
éve
1923 – Meghalt Ujhelyi Imre mezőgazdász és állatorvos.
Megalapozta a korszerű szarvasmarha-tenyésztést Magyarországon. A szarvasmarha-gümőkor elleni korszerű védekezés egyik első kezdeményezője volt. Az általa alapított szövetkezetek készítették az Óvári sajtot. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Csáji Attila, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész, holográfus.
Érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2011–2014 között alelnöke.
137
éve