81
éve
Alkotás kategória
60
éve
1966 – 45 éves korában meghalt Megyeri Barna Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.
Apja Nagyváradon városi főmérnök, édesanyja görög hercegnő volt. Műveiben az élethű ábrázolás mellett avantgarde törekvések is jelen vannak. 1937-1942 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. Több mutatása
9
éve
2017 – Meghalt Baska József festő- és szobrászművész, érdemes művész.
Kezdeti realisztikus megnyilvánulások után érdeklődése a geometrikus absztrakció felé fordult; előbb a figurativitás megőrzésével geometrikusan stilizált, majd egyre elvontabbá vált. Épületdíszítéssel is foglalkozott, továbbá mozaikokat is készített. Felesége Rényi Katalin grafikusművész, festőművész. A Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz tanára, majd 1981-től a Grafikai Tanszék docense volt, a rendszerváltás után magániskolát alapított. Több mutatása
2
éve
2024 – Meghalt Szüts Miklós festőművész, tervezőgrafikus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Anyai ágon dédapja Degré Alajos, író, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik vezetője. Lechner Lajos, építésznek is dédunokája. Felesége Vojnich Erzsébet festőművész. 1972-ben volt az első kiállítása, majd élete során 52 önálló kiállítása volt, Magyarországon és külföldön is. A József Attila Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott. 1991-ben az AD Grafikai Stúdió létrehozója, kreatív igazgatója, társtulajdonosa lett. Párizsban tanult ösztöndíjjal, később is rendszeresen visszajárt oda dolgozni. Művei jelentős magán- és közgyűjteményben is megtalálhatók. A bűnös címmel közös kötetet jegyzett Esterházy Péterrel, memoárja négy éve jelent meg A Földön élni ünnepély címmel a Magvető Kiadónál. Több mutatása
178
éve
1848 – Győzött Pesten a forradalom. Március 15 jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Több mutatása
178
éve
1848 – A pesti nép követelésére a Nemzeti Színházban bemutatatták Katona József Bánk bánját.
A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Források a dráma megírásokhoz: - Történelmi források: Elsősorban Bonfini és Heltai Gáspár krónikáit használta; a valóságos személyek életének, cselekedeteinek megismeréséhez. - Szépirodalmi források: Csery: Ottó című regénye. - A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban Shakespeare, Schiller, és a Sturm und Drang drámaírói szolgáltak mintául. A dráma politikai mondandója: - nemzeti királyt az ország élére, - a jobbágykérdésben érdekegyeztetésre van szükség. A dráma értelmezési lehetőségei: A drámai bonyodalom: - egyértelmű, mert Bánk tette jogos elégtétel a nemzetet és a magánembert ért sérelmekért. - összetett, mert a közéleti és a magánéleti szál erősítheti, gyengítheti, sőt keresztezheti egymást. A dráma értelmezésénél Lessing tragédiatörténete a kiindulópont. E szerint a drámai hős a tragikai vétség elkövetésének és felismerésének következtében vállalja a bűnhődést. Ez hatott az értelmezőkre is. Bánk tragikai vétsége: - szeretett királyának feleségét ölte meg. - Gertrudis vétlen Melinda elcsábításában. Gyulai Pál értelmezése szerint Bánk tragikai vétsége a gyilkosság, tettét többszörös bűnnek tekintette, amiért kijár a drámai bűnhődés és a hősnek illő szánalom. Arany János is Bánk tragikai vétségéből indul ki, de szerinte Gertrudis is felelős a tragédia bekövetkezéséért. Sőtér István szerint Bánk bűnössége nem olyan egyértelmű, mivel tettét vállalja, és veszteségének kettős oka van. Élete értelmét, az emberek megbecsülését és Melindát is elvesztette. Vesztesége nem erkölcsi, hanem érzelmi. Barta János véleménye szerint Bánk a tragikai vétséget nem a királynéval, hanem Melindával szemben követte el. A dráma felépítése : A Bánk bán előversengésből (prologusból) és öt szakaszból (felvonásból) áll. A szakaszok felépítése: Az egyes szakaszok "in medias res" kezdődnek. A felvonások befejezése lezárja az adott eseménymenetet. A következő szakasz nyitánya nem közvetlen folytatás. A zárlatnak a késleltetés a funkciója. A szakaszok önálló egészet alkotnak, bennük a helyszín és az idő egysége határozza meg azt hogy, kik szerepelnek. A közéleti és a szerelmi szál kapcsolata: - 1. szakasz: a két szál összefonódik - 2. szakasz: inkább a közéleti szál a jellemző - 3. szakasz: a magánéleti szál kerül előtérbe - 4. szakasz: a közéleti szál dominál - 5. szakasz: a megoldás A drámai jellemek: A műben Arany János szerint a drámai jellemek három csoportra oszthatók: 1. Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Izidóra) 2. Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Petur, Mikhál és Simon bán) 3. Endre és köre (Solom, Myska) A drámai történést a szereplők állandó konfliktusai, ellentétei, küzdelmei viszik előre. Összeütközések az azonos csoportba tartozó szereplők között is vannak. Az állandó konfliktusok hátterében, állandó jellemeknek és egyértelmű indítékoknak kell lenni. Sok szereplőnek van uralkodó tulajdonsága. (pl.: Petur-indulatos, Ottó-gyáva, Biberach-cinikus, Melinda-ártatlan stb.) Gertrudis jelleme: - hatalomvágyó, hiú, cinikus - Gyulai szerint ártatlan - Sőtér szerint Gertrudis a világ gonoszságait képviseli anélkül, hogy ő maga gonosz lenne, vagy vétséget követne el Bánk ellen. Egyetlen bűne, hogy elfogult. Bánk jelleme: Az értelmezők többsége Bánk jellemének összetettségét, többértelműségét hangsúlyozza. Ez fakadhat Bánk viselkedésének kettősségéből: hol aktív, hol passzív résztvevője az események-nek. Az első szakasz zárlatában Gertrudisról kialakított vélemény egyértelműen elutasító. A zendülésről is egyértelmű a véleménye: békességet kell teremteni. Szándékait azonban nem tudjuk pontosan értelmezni, lehetséges magyarázatai vannak: - tisztázni a helyzetet - a számára legfontosabb dolgok (haza és család) beszennyeződtek, melyeket vérrel lehet csak megtisztítani. - puszta lélekként akar cselekedni ebben a helyzetben, szabadon a királyhoz és Melindához fűződő kötelékeitől. Ennek ellenére a későbbiekben nagyúrként, illetve Melinda férjeként cselekszik. Bánk bán jellemének összetettsége az érzékenység hősévé emelte őt, akiben emberbaráti, költői és politikusi vonások keverednek. Tiborc drámai szerepe: Tiborc jelleme kevésbé összetett, drámai funkciója ellenben annál inkább az. Urához, Bánkhoz patriarkális kapcsolat hűsége és bizalma fűzi: őszintén elmondja, amit gondol, egyedül tőle remél segítséget. A jobbágyélet kilátástalan nyomora lehetetlenné teszi, hogy becsületes maradjon. Megrendül hitében: sem a földi, sem a túlvilági igazságosztásban nem bízik már. Mégis becsületes marad, és megbízik Bánk igazságérzetében. S éppen ez ad rendkívüli nyomatékot szavainak: mekkora lehet az elkeseredés ott, ahol az is lázadóan beszél, aki nem lázadó. A dráma nyelvezete: A dráma nyelvének elsősorban a konfliktusokat, összeütközéseket kell tükröznie (emberi indulatokat). Nyelvi eszközök: - hasonlatok - metaforák - szónoki kifejező eszközök - jelképteremtés A szövegmondás gyors tempó és hangsúlyváltásai is feszültséget éreztetnek (pergő párbeszédek - hosszabb monológok). Több mutatása
259
éve
1767 – Megszületett és 1842-ben ugyanezen a napon halt meg Kassai József szótáríró, nyelvtudós.
Tájszavak gyűjtésével foglalkozott, melyet 1833-ban Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv címen ki is adott. Ez volt az első magyar származtató és kritikai szótár. Több mutatása
208
éve
1818 – Megszületett Gerenday Antal kőfaragó, szobrász, aki Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály síremlékét készítette.
Számos síremléket készített, többek között a Kerepesi temetőbe Garay Jánosét, Vörösmarty Mihályét, Lendvay Mártonét, Szentpétery Zsigmondét. Ő készítette el Vajda Péter síremlékét Szarvason, Kölcsey Ferencét Szatmárcsekén, Kisfaludy Sándorét Sümegen. Több mutatása
143
éve
125
éve