91
éve
Alkotás kategória
54
éve
1972 – Meghalt Maurits Cornelis Escher holland grafikus, aki trükkösen végtelenített lépcsősorokat rajzolt.
Fametszeteiről és kőnyomatairól ismert. Gyakran ábrázolt elsőre reálisnak tűnő, de lehetetlen építményeket. A végtelent vizsgálta vagy olyan kapcsolódó geometriai formákat rajzolt, melyek más formákba alakulnak át. Több mutatása
15
éve
2011 – Meghalt Kornis György festőművész.
Művei a Louvre, a bécsi Albertina, a bécsi Secession, a bécsi MUMOK Ludwig Stiftung, a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Modern Képtár, a Passau-i és Menton-i Modern Művészetek Múzeumában is megtalálhatók.Tagja volt a Magyar Képzőművészeti Alapnak, a Magyar és az Osztrák Képzőművész Szövetségnek, valamint Salzburgi székhelyű Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának.Budapesten műveinek állandó kiállítóhelye, a Budai Várban, az Úri utca 42. alatt, abban a házban, ahol élt és dolgozott, található Műterem Galéria. Több mutatása
11
éve
153
éve
1873 – Megszületett Nagy István festőművész, az alföldi festők egyike (Legelésző birkák).
Festményein előszeretettel ábrázolta az erdélyi havasokat és az alföldi falvakat. Ismertebb alkotása a Karám télen és a Legelésző birkák.
119
éve
1907 – Megszületett Schwott Lajos grafikus, karikaturista.
Névvariáns: Schwotty
104
éve
1922 – Megszületett Grace Hartigan amerikai absztrakt expresszionista festőnő, az 1950-es és 1960-as évek New York-i iskolájának jelentős tagja.
Baráti körébe tartozott Jackson Pollock, Larry Rivers, Helen Frankenthaler, Willem és Elaine de Kooning, valamint Frank O'Hara.
92
éve
1934 – Megszületett András Sándor költő, irodalomtörténész, művészettörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár.
Eredeti neve: Sándor András. Magyar nyelv és irodalom tanár volt 1965-1969 között Berkeley-ben, majd 1996-ig a washingtoni Howard Egyetemen volt professzor. Az emigráció egyik jelentős folyóiratának, az Arkánumnak volt szerkesztője 1981-1996 között, illetve aktív tagja volt a párizsi Magyar Műhely munkaközösségének is. Irodalomelméleti és művészettörténeti munkákat írt. Esszéit és tanulmányait angolul és németül, verseit és szépprózáját jellemzően magyarul írta. Több mutatása
121
éve
1905 – 54 éves korában meghalt Czigler Győző Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, aki a budapesti Széchenyi fürdőt és Gozsdu-udvart tervezte.
Nevezetes alkotásai többek között: Andrássy úti Saxlehner-palota (Andrássy u. 3. ), Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot, A Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, Rózsák terei görögkatolikus templom, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH és F épületei, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7), Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út).Célja volt Budapest belvárosában a zárt lépcsőházak és a függőfolyosók mellőzésével építeni, az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tenni, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Első ilyen épülete a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérház volt, ami azonban csak részben valósult meg, a Rumbach Sebestyén utca felőli rész nem készülhetett el. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanára lett, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének. Több mutatása
75
éve