928
éve
Történelem kategória
95
éve
1931 – Megszületett Raúl Castro Ruz kubai politikus, Fidel testvére.
Tanulmányait a Jezsuita Kollégiumban és a Havannai Egyetemen végezte. 1953-ban 15 évi börtönre ítélték, mivel részt vett bátyjával, Fidel Castro Ruzzal együtt a Moncada laktanya elleni támadásban. Amnesztiával szabadult 1954-ben, majd 1956-ban csatlakozott bátyja mozgalmához Mexikóban és Kubában. 1960 óta a fegyveres erők parancsnoka és miniszterelnök helyettes, 1976-tól az Állami Tanács és a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a Központi Bizottság másodtitkára. Címe: Officina del Presidente, La Habana, Cuba. Több mutatása
63
éve
1963 – Meghalt Szent XXIII. János római pápa 1958–1963 között, Szent Péter 261. utóda.
Pápasága csak öt évig tartott, mégis maradandót tett, összehívta a II. vatikáni zsinatot, a római katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát, amelynek feladata az egyház reformja, valamint a többi keresztény felekezettel és a nem hívő világgal való viszonyának rendezése volt. Ezzel új korszakot nyitott a katolikus egyház történelmében.II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta, emléknapját október 11-én (a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulóján) tartja a katolikus egyház. Szentté avatása 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján, az őt korábban beatifikáló II. János Pál pápával együtt történt. Több mutatása
106
éve
1920 – Aláírták a trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmad részét.
A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá. A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő. Több mutatása
16
éve
2010 – Nemzeti Összetartozás Napja
A T. Ház jobboldali padsoraiban már az előtt felhangzott a taps, mielőtt Schmitt Pál a házelnöki pulpitusról kihirdette volna: az Országgyűlés 302 szavazattal 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt – melyet Kövér László és Semjén Zsolt KDNP-elnök jegyez – a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők szavazták meg, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és a szocialista Juhász Ferenc is igennel voksolt. Más LMP-s képviselők és a szocialisták elutasították. Több mutatása
80
éve
1946 – Argentínában hivatalba lépett Juan Domingo Perón tábornok.
1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Több mutatása
65
éve
1961 – Megszületett Gyurcsány Ferenc közgazdász, politikus, miniszterelnök 2004-től 2009-ig.
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4.) magyar közgazdász, politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig a Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig pedig a Magyar Szocialista Párt elnöke volt. Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. 2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os országgyűlési választásokon már az MSZP jelöltjeként indult a miniszterelnöki pozícióért, ahol megválasztották miniszterelnökké, miután az általa vezetett koalíció pártjai ismét többséget szereztek a Országgyűlésben. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást. 2009. március 21-én bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból,[3][4] egy héttel később, 28-án pedig az MSZP megyei elnökeinek találkozója után a pártelnökségről való lemondását is bejelentette.[5] Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. Miután minden egykori tisztségét elvesztette, az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány élére nevezték ki. A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon pártja országos listájáról került be a parlamentbe. Több mutatása
84
éve
1942 – A Midway-szigeteki csatában az amerikaiak súlyos csapást mértek a japán flottára.
A csata a fordulat kezdete a Csendes-óceánon a II. világháborúban.
80
éve
1946 – Meghalt Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök.
Budapesten 82 éves korában halt meg. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és német egyetemeken végezte. Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett, majd nyitott egy ügyvédi irodát. 1901-től 1918-ig a németújvári választókerületet képviselte az országgyűlésen néppárti programjával. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották ellenforradalmi tevékenység vádjával. 1919 őszén a katolikus és a keresztényszocialista mozgalom újjászervezésében vett részt. 1920. januárjában nemzetgyűlési képviselővé választották a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. 1920. február 18-tól a nemzetgyűlés első alelnöke volt. Március 1-jén a nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst, akinek személye - egy törvénycikk értelmében - sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. Átmeneti megoldásként fogadták el az egyes hatalmi csoportok Simonyi-Semadam Sándor kinevezését, aki egy ideig a bel- és külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. 1920. június 4-én rá hárult a szomorú kötelezettség, a felhatalmazás megadása a trianoni békeszerződés aláírására. Június 26-án lemondott, de véglegesen csak július 29-én távozott tisztségéből. Újra megnyitotta ügyvédi irodáját, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés, 1921-22-ben a Kisgazdapárt tagja volt. 1922-ben vonult vissza teljesen a politikai élettől, 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki Horthy Miklós kormányzó. Több mutatása
37
éve