1299
éve
Történelem kategória
454
éve
1572 – Meghalt Ruszkai báró Dobó István, Eger várkapitánya.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté a nevét, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat.
386
éve
1640 – Meghalt Pieter Pauwel Rubens flamand festő.
Antwerpenben halt meg. Anthonis van Dyckkal a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt. Rubens nemcsak sikeres művész volt, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomata is. 1608-ban, itáliai utazása után tért vissza Antwerpenbe, ahol létrehozta saját műhelyét. Életművét vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotják, valamint tájképek és portrék. Festményei a barokkra jellemző mozgalmasságot és érzékiséget tükrözik, kompozíciói átlós szerkezetűek, színei színpadiasak, szinte világítanak. Több mutatása
142
éve
432
éve
1594 – Meghalt Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
A május 19-én, Esztergom ostrománál szerzett sebeibe halt bele. Líráját a szerelem, a vitézi élet, Isten és ember viszonya ihlette. Szerelmes verseit a Júlia- és Coelia-ciklus tartalmazza. Mint végvári katona a latinon, németen és lengyelen kívül, ismerte a török irodalmat is. Itáliai költők nyomán színpadi mű írásával is megpróbálkozott. Több mutatása
391
éve
1635 – A protestáns szász választófejedelmek Prágában megkötötték a békét II. Ferdinánd császárral.
A békekötés véget vetett a svéd háborúnak, a harmincéves háború második szakaszának.
134
éve
1892 – Meghalt Lebstück Mária honvéd főhadnagy, aki nőként harcolt 1848-ban, és akinek élettörténetét Jókai Mór jegyezte fel.
Férfiruhában járt és a "Károly" nevet használta. Számos alkalommal sebesült meg, hősiességéért és bátorságáért egyre magasabb rangot kapott. Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte, azonban tiszttársai közbenjárására Kossuth szabadon engedte, visszakapta rangját. A szabadságharc bukása után az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, majd kiutasították Magyarországról. Sok nehézség és megpróbáltatás után Újpesten élt és halt meg, élettörténetét német nyelven Jókai Mórnak mondta el. Budapesten utcanév őrzi emlékét, kardja és katonai öltözete a Hadtörténeti Múzeumban látható, törtétenét 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg a Mária főhadnagy című operettben. Több mutatása
79
éve
1947 – Nagy Ferenc távozása után az új koalíciós kormányt Dinnyés Lajos miniszterelnök alakította meg.
A miniszterelnöki tisztséget 1948. 12. 10-ig töltötte be. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezetelnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt. Több mutatása
63
éve
1963 – Székesfehérváron megszületett Orbán Viktor politikus, a Fidesz egyik alapítója, miniszterelnök.
1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait, ahol 1987-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium megalapításában, 1984-ben folyóiratának, a "Századvég"-nek a megindításában és szerkesztésében vett részt. 1987-88-ban szociológusgyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetének munkatársa volt és továbbképzéseket szervezett. 1988. 03. 30-án Deutsch Tamással megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), áprilisban a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett. Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi temetésén mondott beszédével vált országosan ismertté, amelyben követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választások megtartását. Pártja képviselőjeként részt vett az alkotmánymódosítással foglalkozó albizottság munkájában. Szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét, de 1990. januárjában - a közelgő parlamenti választások miatt - megszakította ösztöndíját. 1990. áprilisában bejutott a parlamentbe a Fidesz Pest megyei területi listájáról, 1993. májusáig a Fidesz-frakció vezetője volt. 1990. és 1994. között az Interparlamentáris Unió magyar-latin-amerikai tagozatának elnöki tisztségét töltötte be. 1992. szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották, majd tagja lett a végrehajtó bizottságnak is. 1993-ban megválasztották az újjászervezett Fidesz elnökévé, az 1994. évi országgyűlési választásokon a Fidesz Fejér megyei listáján szerzett képviselői mandátumot, 1998-ig az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, 1995. szeptemberétől novemberig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának is tagja volt. Az 1998. évi választások után, július 8-án a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum részvételével megalakult koalíciós kormány miniszterelnöke lett, tisztségét 2002. májusáig töltötte be. 2002-től 2010-ig az ellenzék vezetője, majd 2010 május 29-től ismét Magyarország miniszterelnöke. http://orbanviktor.hu/ Több mutatása
865
éve