26
éve
Történelem kategória
37
éve
1989 – Meghalt Galántai Esterházy Pál herceg, aki saját birtokai felajánlásával kezdeményezte a Fertő-tavi nemzeti park kialakítását.
Teljes neve: Galántai Esterházy Pál Mária Lajos Antal. A 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban. A "felszabadulás" után a Rákosi-korszak elején, 1949. február 8-án 15 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték egy koncepciós perben. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, és Nyugatra menekült. Művészetbarát és tudománypártoló volt. Alapítványt hozott létre az orvosi kutatás előmozdítására. A képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festőművészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Személyesen kezdeményezte nemzeti park kialakítását a Fertő ausztriai részén, amihez saját birtokait ajánlotta fel. Több mutatása
40
éve
1986 – Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
A csillagos zászló 1955. óta volt az Európai Tanács jelképe, amit 1986-ban emeltek az Unió hivatalos lobogójává. A háttér a kék eget, a csillagok az európai embereket szimbolizálják. A 12-es számnak nincs köze a tagállamok számához, a teljességet és a tökéletességet jelképezi. Az európai zászló használata mellett a tagállamok megtartják saját nemzeti lobogóikat is. Több mutatása
981
éve
1045 – Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak.
Az országot hűbérbirtokként kapta vissza. Péter király 1010 körül született Velencében Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István király ismeretlen nevű leánytestvérének gyermekeként. A hatalmát örökletessé tenni akaró Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így anyjával és húgával együtt I. István udvarába menekült. 1031-ben István egyetlen felnőtt kort megért fiának, Imre hercegnek halála után utódául unokaöccsét, Pétert jelölte ki. Fiának tekintette őt, kinevezte a királyi sereg vezérévé. Az ellene lázadó, a trónra jogot tartó rokonait nem tartotta alkalmasnak arra, hogy politikáját folytassák. Vazul herceget elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból. 1038 augusztusában, István halála után Orseolo Péter elfoglalta a trónt. Aktív külpolitikát folytatott: támogatta a bolgárok Bizánc-ellenes felkelését, a cseh fejedelem és a lengyelek függetlenségi törekvéseit, Zárát - amely addig Velencéhez tartozott - sikerült magyar érdekeltséggé tennie. Belpolitikájában Szent István nyomdokait követte, intézkedései hozzájárultak a társadalom feudalizálódásának folyamatához. Székesegyházat építtetett Pécsett dédapja, Szent Orseolo Péter tiszteletére, valamint egyházat alapított Óbudán. Népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak halálos ágyán tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyzte birtokait. 1041-ben Szent István sógora, Aba Sámuel vezetésével elűzték Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik császártól kért segítséget. Abát megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. 1044. július 5-én a Győr közelében fekvő Ménfőnél ütköztek meg. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Szent István koronája a lándzsával együtt a császár zsákmánya lett. III. Henrik Győr bevétele után Orseolo Pétert Székesfehérvárra vitte és a királyi trónra ültette. Győzelme jeléül elküldte a pápának a királyi lándzsát és a koronát is. Bajor törvényeket vezetett be, idegen tanácsadókkal és zsoldosokkal vette körül magát. 1045 pünkösdjén, mivel ingatagnak érezte uralmát, az újra behívott III. Henriknek hűbérbe adta Magyarországot. Az emiatt és az idegenek hatalmaskodása miatt fellázadt főurakat felakasztatta, de így sem tudta elnyomni a lázadást. Csanádon, Gellért püspök székhelyén, 1046-ban a szervezkedő lázadók meghívták a trónra Vazul herceg száműzött fiait. Sereget toboroztak a bevonuló hercegek védelmére, ahol pogánylázadás tört ki Vata vezetésével. Orseolo Péter menekült a lázadók elől, az éppen Itáliába induló III. Henriktől nem remélhetett segítséget, így szeptember közepén Mosonnál feltartóztatták és visszatérésre bírták. Egyes történeti források szerint Zámolynál elfogták, megvakították, majd Székesfehérvárra vitték, ahol belehalt sebeibe. Más forrás szerint azonban vakon élt tovább I. András udvarában és 1059 körül halt meg. A pécsi székesegyházban temették el. Több mutatása
221
éve
130
éve
1896 – Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
A Dow Jones-index (DJIA, a teljes nevén: Dow Jones Industrial Average), azaz a Dow Jones Ipari Átlag 1896-ban - kidolgozója szerint - az egész részvénypiac állapotát reprezentáló tizenkét részvényre épült, amelyek árait összeadták (akkor ez 491 dollár és 28 cent volt), majd tizenkettővel elosztották (így 41 körüli értéket kaptak), vagyis kezdeti értéke 41 pont volt. A DJIA ársúlyozású részvényindex, csak a részvények árát veszi figyelembe, a részvények számát azonban figyelmen kívül hagyja. Az indexben szereplő részvények körét 1928-ban harmincra emelték, azóta is harminc nagy amerikai iparvállalat (egyebek között a Coca-Cola, az Exxon, a General Electric, a General Motors, a Kodak és a Procter and Gamble) részvényeinek a New York-i tőzsdén jegyzett súlyozott átlagárfolyamát jelzi. A "Dow" népszerűségét nem a pontos reprezentációjának, hanem inkább a tradíciónak köszönheti. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Kádár János, aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
Fiumében (Rijeka) született. Eredeti nevén : Csermanek János Édesanyja, Csermanek Borbála után kapta a nevét, édesapjáról nem tudunk. 1929-ben a polgári iskola elvégzése után, írógépműszerészként szabadult fel Budapesten. Tagja lett a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjának, 1930. szeptemberében belépett a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségébe (KIMSZ) és a Kommunista Pártba (KMP), majd novemberben letartóztatták, bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de rendőri felügyelet alatt állt. 1932-ben bekerült a KIMSZ Északi Kerületi Bizottságába, 1933-ban a Titkárságába, majd ismét letartóztatták és 2 évi fegyházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillagbörtönben töltötte büntetésének második felét, itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással. Miután kiszabadult, pártutasítása 1935-ben belépett az MSZDP Budapest VI. kerületi szervezetébe, 1940-ben a végrehajtó bizottság tagja és az ifjúsági csoport vezetője lett. 1941 tavaszán bekerült a KMP Budapesti Területi Bizottságába, 1942. májusában megválasztották az újjászervezett párt Központi Bizottságának (KB) tagjává, decemberben a KB Titkárság tagja, majd vezető titkára lett. 1943. júniusában, a Komintern megszüntetése után feloszlatta a KMP-t és helyette megszervezte a Békepártot. 1944. márciusában, a német megszállás után vezető szerepet játszott a Magyar Front katonai bizottságának megalakításában. Miközben áprilisban pártutasításra Jugoszláviába indult, ismét letartóztatták a határon mint katonaszökevényt. Nem tudták megállapítani a személyazonosságát, így szökési kísérletért csak 2 évi börtönbüntetést kapott. 1944. novemberében Németországba akarták szállítani, de sikerült megszöknie. Visszatért Budapestre, bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945. januárjában Gerő Ernőtől átvette a KB vezető titkárának tisztségét, majd Budapest helyettes rendőrkapitánya lett. Áprilisban a Központi Vezetőség (KV) Titkárságának tagjává választották, megbízták a káderosztály vezetésével, valamint a Budapesti Területi Bizottság titkára lett, bekerült a Politikai Bizottságba (PB) és a KV Titkárságába is. 1947-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1948. augusztusáig a pártbizottság élén állt, kinevezték belügyminiszterré, de továbbra is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) KV Titkárságának tagja maradt. 1950. májusában az MDP Szervező Bizottságának tagja és a KV párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője lett, júniusban saját kérésére mentették fel belügyminiszteri tisztségéből. 1951. áprilisában letartóztatták és kizárták minden párttestületből, 1952. 12. 26-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. 1954. júliusában szabadon engedték, az MDP Budapest XIII. kerületi, majd a Pest megyei Bizottságának első titkárává nevezték ki, 1956-ban a pártellenzék egyik meghatározó személyiségévé vált. Ismét bekerült a PB-be, valamint a KV titkára lett. 1956. 10. 25-én a párt első titkárává, 28-án a KV Elnökségének elnökévé választották. Nagy Imre kormányának államminisztereként látszólag azonosult a forradalommal. Október 30-án az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Intéző Bizottságának tagja lett. November 2-án Moszkvába vitték, ahol több kommunista ország és a KP vezetői a magyarországi helyzetről tárgyaltak. November 4-én az ország élére állították, Szolnokon megalakította a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-t. A forradalom leverése után kezdetét vette a megtorlás és a forradalom eredményeinek felszámolása. Az új rendszer ellen az egész társadalmat átható ellenállás bontakozott ki, a tüntetésekre és sztrájkokra az új hatalom sortüzekkel válaszolt, bevetette az újonnan szervezett munkásőrséget, bevezették a rögtönbíráskodást, tömeges perek kezdődtek. Egyidejűleg bevezettek "népszerűségszerző" intézkedéseket is: a gyermektelenségi adót eltörölték, a húsvét hétfőt, a karácsony mindkét napját munkaszüneti nappá nyilvánították, stb. Kádár János az 1956-os forradalom leverése óta folyamatosan az MSZMP vezetője, 1956-tól 1958-ig a kormány elnöke, 1961. és 1965. között a minisztertanács elnöke volt. Más keleti tömbhöz tartozó államokkal összehasonlítva, némi belpolitikai szabadságra tett szert az ország, fellazult nemzetközi elszigeteltsége. Visszalépésének oka a Mihail Gorbacsov-féle reformpolitika elutasítása volt. 1988. 05. 23-án váltották le a pártelnöki posztról, helyét Grósz Károly miniszterelnök vette át. Kádár évtizedekig Magyarország politikájának meghatározó egyénisége és irányítója volt. Nagy Imre legfelsőbb bírósági rehabilitásának napján hunyt el. Több mutatása
505
éve
1521 – Luther Mártont és tanait elítélte a Worms-i Edictum.
Luther császári menlevéllel érkezett Wormsba, és az országgyűlés előtt bátran megvédte tanait. Amikor a gyűlés szóvivője felszólította a reformátort, így válaszolt: "Mivel császári felséged és ti, kegyelmes urak világos, egyszerű és pontos választ kívántok, megadom. Ez a válaszom: hitemet nem rendelhetem alá sem a pápának, sem a tanácsoknak, mivel a napnál is világosabb, hogy a pápa és a zsinatok sokszor tévednek, és egymásnak ellentmondanak. Ezért hacsak a Szentírásból vett bizonyítékokkal, vagy a legvilágosabb érvekkel, és az általam idézett szakaszok alkalmazásával meg nem győznek, és hacsak így fel nem szabadítják Isten szavának elkötelezett lelkiismeretemet, nem tudom és nem is akarom visszavonni tanaimat, mert a keresztény ember számára veszélyes dolog a lelkiismeretével ellentétesen szólni. Itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen. Ámen." A magas rangú emberek előtt bölcsen, higgadtan viselkedő egyszerű szerzetes sokakra nagy hatást tett, ám nem sokkal Wormsból való távozása után a pápa híveinek sikerült a császárt rávenniük a Luther elleni ediktum kiadására. A rendelet a reformátort Sátánnak bélyegezte. Az állt benne, hogy Luther "maga a Sátán emberi alakban és barátcsuhában". A rendelet kimondta: mihelyt Luther menlevele lejár, intézkedni kell, hogy munkáját megszüntesse. A császár megtiltotta, hogy bárki is befogadja, enni vagy inni adjon neki, szóval vagy tettel, nyilvánosan vagy magánjelleggel segítse vagy támogassa. A parancs úgy hangzott, hogy el kell fogni, bárhol is legyen, és át kell adni a hatóságoknak; híveit szintén börtönbe kell vetni, és vagyonukat el kell kobozni; Luther írásait meg kell semmisíteni; és végül, mindazok, akik e rendelettel ellentétesen merészelnek cselekedni, a rendeletben foglalt ítélet alá esnek. A szász választófejedelem és a Lutherhez legközelebb álló fejedelmek nem sokkal a reformátor távozása után elhagyták Wormsot, és az országgyűlés szentesítette a császár rendeletét. Több mutatása
130
éve
20
éve