1958
éve
Történelem kategória
386
éve
1640 – Megszületett I. Lipót magyar király, akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a török hódoltság alól.
Magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király. Bécsben született. A török hódoltság másfélszáz évig tartott. III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra, magyar királlyá 1657. július 27-én koronázták Pozsonyban. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, vésztörvényszékek felállításával hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett, törvénytelen adókat vetett ki, és birtokelkobzással végződő felségsértési pereket rendeztetett. 1678-tól ismét felkelés bontakozott ki ellene gróf Thököly Imre vezetésével, akinek katonai sikerei és az egyre növekvő ellenállás hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait, néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a kormányzóságot megszüntette, és az országgyűlés újra választhatott nádort. A törökök - kihasználva a meggyengült Habsburg-uralmat - 1683-ban Bécs ellen indultak, de az ostrom Magyarország török hódoltságának összeomlásához vezetett. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. 1687-ben a sikerek hatására a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. I. Lipót azonban a törökök felette diadalát ismét az abszolutizmus felújítására használta fel. 1690-ben véget vetett Erdély önállóságának is, és beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elkeseredés az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703-as tiszaháti felkeléshez vezetett, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben XIV. Lajos francia király és I. Lipót között kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1713). I. Lipót katonai erejét kénytelen volt megosztani, így döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni. Rendkívül vallásos uralkodó volt, a jezsuiták befolyása alatt állt élete végéig. Több nyelven beszélt, Innsbruckban, Olmützben (Olomouc) és Breslauban (Wroclaw) egyetemet alapított, jeles műgyűjtő és zeneszerző volt. 1667-ben megalapította a híressé vált spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, megmerevedett rendszerhez. A szükségszerű változtatásoknak az útjában állt, ebből ellentéte származott az úgynevezett ifjú udvarral, amelynek élén fia, I. József állt. Több mutatása
1833
éve
193 – Septimius Severust a római légiók kikiáltották császárnak.
A többi trónkövetelővel folytatott polgárháborúban szerezte meg az uralmat. Marcus Aurelius római császár halála után fia, Commodus uralkodása (180-192) alatt Róma belpolitikáját trónviszályok jellemezték. Commodus ellen - aki uralkodásra alkalmatlan volt - összeesküvésre került sor. Hatalmi mámora, tékozlása miatt a római testőrség parancsnoka újév éjszakáján meggyilkolta. A trónviszályoknak az első "katonacsászár", Septimius Severus (a Severus-dinasztia alapítója) vetett véget. A polgári hatalomnál előbbre tartotta a katonai hatalmat, uralmának fő támasza a hadsereg volt. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Wittner Mária politikus, fideszes országgyűlési képviselő, '56-os forradalmár.
Kétéves korától a karmelita rend nevelte, majd 1950-től állami gondozásba került. Az 1956-os forradalom idején sérülteket látott el és részt vett a harcokban, a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 13 év után, 1970-ben szabadult. Ezután férjhez ment, és Dunakeszin takarítóként és varrónőként dolgozott 1987-ig, amikor leszázalékolták. A politikába a Kádár-rendszer bukása után csatlakozott, és részt vett több 56-os szervezet munkájában. 2006-ban és 2010-ben csatlakozott a Fidesz országgyűlési képviselő-csoportjához. Az első ciklusban a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, a másodikban az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja volt. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét és az Emberi Méltóságért díjat. Több mutatása
366
éve
1660 – Házasságot kötött a "Napkirály", XIV. Lajos Franciaország királya és Mária Terézia spanyol infánsnő.
Mária Terézia IV. Fülöp spanyol Habsburg-király leánya. A házasság megpecsételte a Franciaország és Spanyolország között létrejött pireneusi békét. A békeszerződés lezárta az 1635. óta tartó francia-spanyol háborút, és véglegesen szabályozta a két ország határát, amely a Pireneus-hegység lett. Az esküvőt nagy pompával ünnepelték az aquitániai Saint-Jean-de-Luz városban (baszk neve Donibane Lohitzun). XIV. Lajos király és Mária Terézia királyné házasságából 6 gyermek született, de csak az elsőszülött fiú érte meg a felnőttkort, azonban ő is meghalt még a Napkirály életében. Több mutatása
190
éve
1836 – Megszületett Elizabeth Garrett Anderson angol orvosnő, az első női polgármester.
Az 1870-es években az első angol doktor volt, 1908-ban pedig az első női polgármester. A nők szakirányú oktatásba való felvételén dolgozott, különös tekintettel az orvostudományra. Több mutatása
58
éve
1968 – Több európai ország után Jugoszláviában is diáklázadás tört ki.
Egy hét után J. B. Tito jugoszláv államfő politikai és társadalmi reformokat ígért.
145
éve
1881 – Megszületett Horthy Miklósné, Purgly Magdolna.
Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna (Kürtös, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Több mutatása
105
éve
1921 – Korfun megszületett Fülöp brit herceg, II. Erzsébet brit királynő férje.
Eredeti nevén: Philip, Duke of Edinburgh 1934. óta él Angliában, 1947-ben lemondott a görög és dán trónigényéről, brit állampolgárságot kapott és VI. György királytól megkapta az edinburgh-i hercegi címet. 1957. óta az Egyesült királyság hercege. 1948-tól 1952-ig szárnysegéde volt VI. György királynak, 1952-től kancellárja az Edinburgh-i, majd a Cambridge-i Egyetemnek is, flottatengernagy és légimarsall, a Nemzetközösségi Játékok, a Mezőgazdasági Társaság és a Nemzetközi Természetvédelmi Alap elnöke. 1988-ig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke is volt. 74 éven keresztül volt II. Erzsébet királynő férje. Több mutatása
2349
éve