Október 13.
Ma Ede névnapja van

Történelem kategória

570 éve

1456 – Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király, I. Ulászló néven Csehország királya.

Lajos nevű fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, amellyel 1490. július 12-én Székesfehérvárott megkoronázták. Tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken többször is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514 tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára. Több mutatása

Teljes esemény 0

1456. 03. 01. Született Történelem Magyar

464 éve

1562 – A vassy-i vérfürdővel megkezdődtek a francia vallásháborúk.

A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához szolgált ürügyül, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1562. 03. 01. Történelem

234 éve

1792 – Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király).

Bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás mintaországává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta. Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés. A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. Két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1792. 03. 01. Meghalt Történelem Magyar

151 éve

1875 – A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé.

Tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be. Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1875. 03. 01. Történelem Magyar