Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

65 éve

1961 – Befejeződött a Marshall-segély nevű program, miután 12 milliárd dollárt osztottak szét az igénylő országok között.

A Marshall-terv egy ismert nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttműködni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1961. 12. 31. Történelem

641 éve

1385 – Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt).

A koronázás azután történt, miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról. 1354-ben született Nápolyban Lajos durazzói herceg és Coriglionói Margit hercegnő gyermekeként. II. Károly 8 éves volt, amikor apja meghalt Johanna nápolyi királynő börtönében. A gyámságot Johanna szerezte meg felette, de a pápa kérésére 1364-ben I. (Nagy) Lajos magyar király vette át nevelésének felügyeletét. Lajos király az Anjou-ház durazzói ágáért nem rajongott, de megkedvelte az udvarába került herceget. 1371-ben rábízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. Számos hívet szerzett magának, rászolgált a bizalomra, így 1379-ben a Velencével tárgyaló magyar küldöttség vezetője lett. Jelentős fordulatot hozott életében VI. Orbán pápa döntése, amellyel Nápoly hűbéruraként megfosztotta Johanna királynőt a tróntól. Nagy Lajos király II. Károly javára lemondott a nápolyi örökségről. Rómában 1381 nyarán a pápa III. Károly néven nápolyi királlyá koronázta. Bevonult Nápolyba, fogságba vetette Johannát, majd 1382 májusában megfojtatta. Magyarországon eközben Nagy Lajos halála után, 1382 szeptemberében leánya, Mária került a trónra. Az uralmat lényegében az özvegy királyné, Erzsébet és Garai Miklós nádor gyakorolta. 1385-ben az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyra gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. Megmérgezték - vagy más források szerint - megfojtották. Holttestét a szentendrei bencés kolostor közelében, egyházi szertartás nélkül temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1385. 12. 31. Történelem Magyar

128 éve

1898 – Ószőnyben megszületett Dobi István, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke.

1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. A Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1898. 12. 31. Született Történelem Magyar

109 éve

1917 – Lenin és az Oroszországi Szovjetek Tanácsa jóváhagyta Finnország függetlenségét.

Az eredeti dátum, ami a dokumentumon szerepel, december 18. A naptárreform után az átszámolt dátum december 31.A finnek nemzeti ünnepe december 6., a függetlenség napja. 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól, amit Lenin és a Szovjetek tanácsa december 18-án (az akkori dátum szerint) jóváhagyott. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn nagyhercegsége volt.Az eredeti dolumentum itt látható:https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_Declaration_of_Independence#/media/File:Ven_tunnustaa_Suomen_itsenisyyden.png Több mutatása

Teljes esemény 0

1917. 12. 31. Történelem Érdekes

1025 éve

1001 – I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták.

Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor. I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, 969., Esztergom? 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály az első magyar király. A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik, megszervezte meg a magyar keresztény egyházat. Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Több mutatása

Teljes esemény 0

1001. 01. 01. Történelem Érdekes Magyar