190
éve
Történelem kategória
170
éve
1856 – Megszületett Woodrow Wilson Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (1913-21).
Jelentős szerepe volt a háború utáni béketárgyalásokon. Híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban. 1919-ben elnyerte a Béke Nobel-díjat is. Több mutatása
155
éve
37
éve
1989 – Alexander Dubceket, az egykori csehszlovák kommunista vezetőt, kinevezték a csehszlovák parlament elnökévé.
1968-ban a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés csapatainak katonai intervenciója után lemondott.
180
éve
485
éve
1541 – Megkötötték a gyalui szerződést, melynek értelmében Magyarország birtoklása I. Ferdinándra szállt.
Ferdinánd osztrák főherceg, választott magyar király és Izabella magyar anyakirályné (Szapolyai János király özvegye) megkötik a gyalui szerződést, mely szerint Magyarország birtoklása I. Ferdinándra száll, aki Martinuzzi Fráter György barátnak e szerződésért erdélyi vajdaságot ígér. Több mutatása
317
éve
1709 – Megszületett Erzsébet orosz cárnő (Jelizaveta Petrovna Romanova).
Oroszul: Елизаве́та Петро́вна Романова Anna Ivanovna halála utáni viszályban, I. (Nagy) Péter leányaként 1741-ben szerezte meg az orosz trónt. Anna Ivanovna - aki I. (Nagy) Péter unokahúgaként 1730-tól orosz cárnőként uralkodott - utóda a kéthónapos VI. Iván, Anna Leopoldovna és Anton Ulrich braunschweigi herceg fia volt, aki helyett édesanyja kezdte meg az uralkodást. Anna Leopoldovna, az elhunyt cárnő unokahúga, miután november 8-án megbuktatta a kormányzó Ernst Johann von Bühren kurlandi herceget, csak 1741.11.24-ig uralkodott. Ekkor I. (Nagy) Péter leánya, Elizabeta Petrovna szerezte meg az orosz trónt. Erzsébet cárnő 1762-ig tartó uralkodása alatt ismét megerősödött a nemesség és az egyház befolyása. Első minisztere, Alekszej Petrovics Besztuzsev-Rjumin, osztrákbarát külpolitikát folytatott. Jelentős építkezések zajlottak Bartolomeo Rastrelli udvari főépítész irányításával: 1752-től 1757-ig épült a Carszkoje Szelo, 1755 és 1762 között a Téli Palota Szentpétervárott. 1755-ben létrejött Moszkvában az első egyetem a polihisztor Mihail Vasziljevics Lomonoszov kezdeményezésére. Több mutatása
305
éve
1721 – Megszületett Madame Pompadour, aki XV. Lajos francia király legbefolyásosabb szeretője volt.
Teljes nevén: Jeanne Antoinette Poisson Marquise de Pompadour Madame Pompadour 1744.12.08-án XV. Lajos kegyencnőinek listáján az első helyre lépett, majd szeretőből politikai tanácsadóvá vált. Jeanne Antoinette Poisson, akinek 1745-ben a király a Pompadour márkinője címet adományozta, az előző hivatalosan elismert szerető, Marie-Anne de Mailly-Nesle, Chateauroux hercegnője halála után nyerte el XV. Lajos kegyeit. Hosszú ideig, 1745-től 1764-ig gyakorolt befolyást a királyra, valamint a politikai életre. Több mutatása
218
éve
1808 – Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1823 és 1826 között. 1826-tól 1840-ig a bécsi magyar kancellárián volt tisztviselő. Az 1839-40. évi országgyűlésen tűnt fel, és a felsőtáblán a konzervatívok egyik vezére lett. 1840-től a királyi kúrián táblabíró, 1844 novemberétől a bécsi magyar kancellárián alkancellár, majd másodkancellár, 1847 novemberétől 1848 márciusáig első kancellár volt. A reformellenzék háttérbe szorítására az egész országban kiépítette az adminisztrátori rendszert, az 1846-ban létrejött Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt. 1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésekor mondott le kancellári tisztségéről, szervezkedett a forradalom ellen, és a bécsi udvart támogatta a szabadságharc idején is. 1849 februárjában elnöke lett egy magyar főurakból álló szervezetnek Bécsben. 1852-ben feliratban kérte, hogy a császár állítsa helyre az ország területi egységét, az forradalom előtti kormányszervek működését, és engedélyezze a magyar nyelv használatát az ország belső ügykezelésében. I. Ferenc József az "Októberi Diploma" kihirdetése után, 1860 novemberében nevezte ki országbíróvá. 1861 áprilisában királyi biztosként nyitotta meg az országgyűlést Budán. Az 1848 előtti alkotmány helyreállítását szorgalmazta, 1862 végén kiegyezési tervet készített, amelyet elutasított a császár, és 1863 áprilisában országbírói tisztségéről is leváltota. 1865-től országgyűlési képviselőként vett részt a kiegyezés előkészítésében, 1885-től a főrendiház tagja volt, cászári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. 1858-tól igazgató tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Több mutatása
198
éve