245
éve
Született kategória
226
éve
1800 – Megszületett Catharine Esther Beecher amerikai pedagógus, szerző.
A konzervatív ideológiai mozgalmat népszerűsítette és alakította a nők helyének és szerepének előléptetésével az amerikai kultúrában.
157
éve
1869 – Megszületett Jane Addams amerikai szociális gondozó, nőmozgalmi vezető, az első amerikai nő, aki Nobel-békedíjat kapott.
Nagyszabású reformküzdelmet folytatott, harcolt a nők választójogáért, a tisztességes átmeneti szállások létesítéséért, fellépett a gyermekmunka ellen, az egészségvédelemért, az internacionalizmus és a béke érdekében. 1889-ben Ellen Gates Starr-ral együtt kezdeményezte az Észak-Amerikában úttörő szerepet játszó "Hull House" elnevezésű szociális központ építését, főként új bevándorlók számára. Jelentős szerepet játszott a nemzetközi békemozgalomban. 1919-től a "Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és Szabadságért" nevű szervezet elnöke volt. 1931-ben kapott Nobel-díjat. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Sir Edward Victor Appleton Nobel-díjas angol fizikus.
Sir Appleton Cambridge-ben professzor, a II. világháború alatt a Department of Scientific and Industrial Research vezetője volt. 1949-től haláláig az edinburgh - i egyetem alelnökeként és rektoraként dolgozott. Az atmoszféra vizsgálatai során 1927-ben a Heaviside - Kennelly rétegnek nevezett öv felett egy másik, 200-400 kilométer magasságú, erősen ionizált réteget talált. Felfedezése igen nagy jelentőséggel bírt, s 1947-ben "a felső atmoszféra tulajdonságaival kapcsolatos munkásságáért, különösképpen a róla elnevezett ionoszféraréteg felfedezéséért" fizikai Nobel-díjat kapott. (Meghalt 1965.04.21) Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Rubin Szilárd író, lapszerkesztő, műfordító.
Rubin Szilárd Pécsett érettségizett. 1945-től két évet hallgatott a budapesti egyetem angol - magyar szakán. Dolgozott korrektorként, kiadói lektorként. A Családi Lap munkatársa, a Központi Sajtószolgálat rovatvezetője, az Interpress Könyvkiadó olvasószerkesztője volt. Regényeiben egy dunántúli kisváros társadalmának életét ábrázolja a századvégtől 1945-ig. Legismertebb művei: Csirekejáték, Mulatság a farkasveremben, Római egyes. Több mutatása
449
éve
1577 – Megszületett Pietro Tacca olasz szobrász, építész.
Pietro Tacca Giovanni da Bologna tanítványa volt, s részt vett mestere több munkájának elkészítésében. Legjelentősebb műve a firenzei Medici - mauzóleum két ércalakja és IV. Fülöp madridi lovasszobra. Az ő műve az I. Ferdinánd livornói emlékművén található négy meztelen rabszolga. (Meghalt 1640.10.26) Több mutatása
224
éve
1802 – Megszületett Alcide Dessalines d' Orbigny francia őslénykutató.
Alcide Dessalines d' Orbigny kutatatási területe a Föld keletkezéstörténetének vizsgálata és a korábbi korok élővilágának elemzése volt. A gerinctelen ősállatok tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésük megalapozásával foglalkozó munkája máig forrásértékű a tudósok számára. A jura földtörténeti időszak képződményeire vonatkozó rétegsor - megállapítása ma is érvényes. (Meghalt 1857.06.30) Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Ctibor Stítnicky szlovák író, költő, műfordító.
Stítnicky első verseskötetében (1943) háborúellenes nézeteit fejezte ki. Később az ú.n. "szocialista líra" egyik művelője Lett. A magyar irodalomnak, a két nép közeledésének azonban mindvégig őszinte híve maradt. "Magyar rapszódiák" című antológiájában magyar költők verseit publikáltatta. Magyarból még Ady, Radnóti verseit és Az ember tragédiáját is lefordította szlovákra, Illyés Gyula Petőfi című könyvét is ki akarta adatni anyanyelvére lefordítva, de ezt a szlovák nacionalisták azzal akadályozták meg, hogy Petőfi "hazaáruló" volt, hiszen nem beszélte édesanyja szlovák anyanyelvét. Több mutatása
493
éve
1533 – Londonban megszületett I. Erzsébet angol uralkodó, a Tudor-ház utolsó sarja. Hozzá fűződik Anglia virágkora.
1558-tól 1603-ig volt Anglia királynője. Az ő nevéhez - Erzsébet korához - fűződik Anglia virágkora, nagyhatalmi helyzetének megszilárdítása. 1558-ban, I. (Katolikus) Mária halála után VIII. Henrik és Boleyn Anna leányaként lépett Anglia trónjára. II. Henrik francia király Erzsébetet trónbitorlónak nyilvánította, és menyét, Stuart Máriát, Skócia királynőjét ismerte el angol királynőnek.Erzsébet királynőnek nem volt könnyű dolga, mivel belpolitikailag - vallásilag, politikailag és nemzetileg is - megosztott volt az ország, külpolitikailag pedig mélyponton állt. Uralkodása mégis az angol tengerhajózás és a kereskedelem felvirágzásának időszaka volt. Politikájával, amelyben 40 éven át nagy segítséget jelentett minisztere és tanácsadója, William Cecil (Lord Burghley, meghalt 1598-ban) irányítása, a kereskedelem és az ipar fejlődését, így a polgárság és a polgárosodó köznemesség erősödését segítette elő. 1570-ben létrejött a londoni tőzsde (Royal Exchange), a Hanza londoni bezárása után (1598) sorra létesültek a kereskedőtársaságok. Anglia új kereskedelmi útvonalakat keresett, gyarmatosított és kalózkodott a spanyol gyarmatokon. A spanyolok elől menekülő németalföldi takácsok bevándorlásával fellendült az angol posztóipar. 1588-ban angol győzelemmel végződött a döntő összecsapás Spanyolországgal, amelyben a spanyol armada teljesen megsemmisült. I. Erzsébetnek sikerült Angliát vezető tengeri hatalommá tennie és megszilárdítania a protestantizmust Európában. Több mutatása
166
éve