273
éve
Született kategória
258
éve
1768 – Megszületett Kováts Mihály, orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.
Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása
222
éve
1804 – Megszületett Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró (A skarlát betű).
Születési neve: Nathaniel Hathorne. Az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században.
219
éve
1807 – Megszületett Giuseppe Garibaldi az egységes Olaszországért harcoló hadsereg egyik vezére.
Harcolt Európában és Dél-Amerikában is, ezért kapta a két világ hőse nevet. Budapest V. kerületében utca van róla elnevezve.
185
éve
1841 – Megszületett Vízvári Gyula színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja.
Eredeti nevén: ViszkidenszkyAz Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízváry Mariska apja.
182
éve
1844 – Megszületett Edmonia Lewis afroamerikai és indián származású amerikai szobrász, aki Liszt Ferencről is készített alkotást.
Teljes nevén: Mary Edmonia Lewis. Fekete nőként hátrányos megkülönböztetésekkel kellett megküzdenie, így sokat élt Olaszországban, ahol akkoriban jobb volt a helyzet. Jelentős alkotása a 1876-ban a Philadelphiában megrendezett világkiállításon bemutatott Kleopátra halála című monumentális szobor. Több mutatása
181
éve
1845 – Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Gloria Stuart amerikai színésznő, a legidősebb, akit valaha Oscar-díjra jelöltek. (Titanic)
Ő meséli el az egész tragédiát. Gloria az egyetlen színész a filmben, aki élt a Titanic elsüllyedésének évében. A karakter megformálásáért Oscar-díjra jelölték, ezzel ő lett minden idők legidősebb színésznője, akit Oscarra jelöltek. Több mutatása
105
éve
99
éve